Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Kocsis Gyula: Abony gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténete a török kiűzésétől a jobbágyfelszabadításig
2. számú rajz-. Az elköltözőitek új lakóhelyei tartoztak, amelyeknek a vármegye szempontjából közös jellemzőjük az volt, hogy állami adójukat nem úrbéresként a mezőgazdasági tevékenységük, hanem más, főleg ipari-, kereskedelmi foglalkozásuk alapján fizették. Az 1719-ben készített taxális összeírásokban csak az uradalmi ispán és a községi molnár található, és a taxalisták száma, amely ebben az időszakban még az ipari ellátottság színvonalát is jelzi csak lassan növekedett. 1727-ben 2 taxalistát (molnár és mészáros), 1730-ban hármat (kocsmáros, molnár, mészáros) írtak össze, más iparos még nem élt a községben. Az 1730-as években folyt nagyobb arányú betelepülés eredményeként 1741-re a korábbiak mellett már községi kovács, valamint két szabó és két csizmadia is lakott Abonyban. A mezővárosi kiváltságok megszerzése után, az 1750-es évektől már nagyobb ütemben gyarapodott a taxalista iparosok létszáma. 17ó7-ben már 9 takács, 9 csizmadia, 3 szűcs, 2 kovács, 2 szabó, 1 kerékgyártó élt a mezővárosban, valamint 3 uradalmi és 1 városi molnár. 19 Elsősorban azokban az iparágakban (csizmadia, szabó, szűcs, takács) dolgozó iparosok száma növekedett, amely iparágak a korai, XIV. századi mezővárosi fejlődés kezdetein is elsőként jelentek meg az akkori mezővárosokban, és amelyek vagy mezőgazdasági-termék nyersanyagra épültek (mint a szűcs és a takácsipar), vagy pedig a fogyasztót látták el helyben készült ruházattal és lábbelivel. Negyedszázaddal a mezővárosi státusz elnyerése után a csizmadiák céhet alakítottak, céhszabályzatukat 1773ban a Helytartótanács Ürményi Ferenc közbenjárására jóváhagyta. A XVIII. század folyamán a vidéki kereskedelem többnyire az un. görög kereskedők kezében összpontosult. Dél-Pest megyében Kecskemét volt a görög kereskedők jelentősebb központja és a falvakban működtetett üzleteket is többnyire ők láttál el áruval. Abonyban már 1737-ben működött egy ilyen bolt, Násztó János görögé, aki bő választékú, igényes árukészletéből ítélve je400
