Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Schleininger Tamás: A Szentendrei Kaszinó története a korabeli sajtó tükrében
A következő hír is a Szent András Céh kapcsolataira utal. A tudósítás önmagában ennek dacára sem lenne érdekes, ha a már jelzett Kaszinó és Szent András Céh „átfedésének' tényéről nem itt értesülnénk! A Magyar Élet 1934. május 2-i számában ez áll: „A Kaszinó társas kirándulása. A Szent András Céh (N.B.!) f. év május ó-án meglátogatja társas kirándulás keretében a Magyar Turista Egyesület szentendrei osztályát a kőhegyi menedékházban. A gyalogos csoportok reggel 9 órakor indulnak a városháza elől. Fél tíz órakor a Fő térről autóbuszok indulnak az annavölgyi erdőkapuhoz, ahonnan a Kőhegy kényelmes séta által megközelíthető. Augóbuszjegy oda-vissza 80 fillér. Jelentkezés autóbuszra, vagy ebédre a Kaszinó (! S.T.) vendéglősénél, vagy dr. Topolánszky Aladár háznagynál." 1935-ben egyetlen kis híradásra figyeltünk fel. Ugyancsak a Magyar Életben találtuk, az újság február 6-i számában: „Bál. 1935. évi február hó 9-én este fél 9 órai kezdettel a szentendrei Szent András Céh összes helyiségeiben saját jótékony céljaink javára táncestélyt rendez. Cigány! Bohém-jazz! Belépődíj 1 pengő (...)" (Ezután a fővédnökök és védnökök felsorolása következik, amitől most eltekintünk. S.T.) 1936-37-ben már több híradás szól a Szent András Céhről. A Pilishegyvidék - Budakörnyék 1936. január 12-i számában például ez: „A TESZ szentendrei szewezete. Csendben folynak az előkészületek, hogy 1936. január 19-e Szentendre kultúrtörténetébe piros betűkkel írja nevét. A TESZ helyi szervezetének elnöksége - Pethő János polgármesterrel egyetértésben - erre a napra hívja össze alakuló gyűlését, s ugyanezen nap délutánján lépnek a Szent András Céh szépmívesei (kiemelés S.T.) matinéjukkal a nagy nyilvánosság elé. Az alakuló ülés ünnepélyes keretei között nagyszabásúnak Ígérkezik és azon a Társadalmi Egyesületek Szövetségének központját - értesülésünk szerint - ismert nevű közéleti nagyságok fogják képviselni. Ezen az ülésen mutatja be Erdélyi József a Baumgartner díjjal három ízben kitüntetett, országosan ismert nevű poéta gyönyörű, hazafias tárgyú költeményeit. Az alakuló gyűlés után a TESZ központ képviseletében megjelent előkelőségek tiszteletére ünnepi ebéd lesz. A matinén a »Nemzeti Figyelő« gárdája és az ifjú írónemzedék egyik zsenijének szereplését várják a beavatottak, különös érdeklődéssel..." A hír azért érdekes, mert belőle közvetve megtudjuk, hogy a Szent András Céh közben „szakosodott'-, „szépmíves tagozatot' hozott létre. Valljuk be őszintén, az alakuláskor meghirdetett kulturális célokból nemigen valósult meg semmi (vagy csak a fentebb ismertetett cikkekből nem derül ez ki); a Céh tevékenysége eltolódott a társadalmi szféra felé. Valószínű, hogy ugyanezt érezhették a Kaszinó tagjai is, ezért hozták létre a „szépmíves tagozatot." A szépmívesek hivatalos megalakulásáról két helyi újság is tudósít, a Pilishegyvidéki Hírek és a Pilishegyvidék - Budakörnyék is, mindkettő 1936. január 19-i számában. Mi az utóbbit közöljük: „Irodalmi estélyek. A Szent András Céh Szentendrén, az Ányos Kör Ráckevén tart estélyi. 383
