Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Schleininger Tamás: A Szentendrei Kaszinó története a korabeli sajtó tükrében

Úgy tűnik, volt némi foganatja a kritikai hangnak, mert a Szentendre és Vidéke 1911- 7. számában „Conference a bálról" című terjedelmes, de ízes cikkben a következőket olvashatjuk: „Hát nincs igazuk a kételkedőknek, tévednek a megalkuvók, helytelenül cselekszenek a visszavonulók. Mert hát - kérem szeretettel - Szentendrén van talaja a társadalmi életnek, csak csinálni, szervezni kell kellő körültekintéssel s megfelelő óvatossággal. Hiszen mi - kérem - nagyon sokan vagyunk, kik vágyunk együtt lenni, mulatni, vigadni kellő korlátok között. Sőt mi több, Szentendrén nincs is olyan nagy hely, mely be tudná fogadni azt a közönséget, mely az együvétartozásra megérett. Ezeket csak azok nem hiszik el, akik nem voltak ott a február 4-i kaszinó bálon. - Mondaná valaki: Hja uram, ön nem ismerős a helyzettel, azért beszél így ! Felelném rá: - Dehogy nem! Hiszen mindenütt ilyenek az állapotok. Mihelyt azonban a társadalom észreveszi, hogy megérett az együvé társulásra, keresi az összekötő kapcsot s ha ezt megkapja, kész az eleven, pezsgő társadalmi élet. Persze előítélettel belefogni e munkába nem szabad. Méltóztassék elhinni, megijedtem, amikor a feburár 4-i mulatságon oly nagy közönséget láttam együtt. Féltem, hogy úgy járunk, mint az özvegyasszony tyúkja, amelyik a túltömöttségtől fordult fel. De nem úgy történt! Egy gyönyörűen sikerült mulatságot könyvelhettünk el Szentendre krónikájában. Teljes erővel működtünk ugyan azon, hogy ennyien legyünk, mégis csodálkozásba estünk ekkora tömeg láttán. Féltünk, hogy e közönséget nem leszünk képesek mulattatni, mint szeretnénk. Hogy e félelmünk mennyire alaptalan volt, mutatja a jókedvben lefolyt éj. Igyekeztünk minél hamarabb túladni a műsoron (sic! S.T.), hogy annál több idő jusson a táncra. Bár a nátha és a rekedtség ellepte az egész társaságot, szép sikerrel adott elő a Dalkör három dalt, megnyerő orgánummal szavalt Gál Ferenc, s közismert művészi játékkal kísérték Rosenberg Gusztávné, Nagy Mariska és dr. Ványi Ferenc. - Fischer Marianna kedves druck közepette (nekem megsúgta conferálás előtt!) szépen dalolt két dalt, s utána dr. Ványi monologizált a magyar irodalom berkéből kedélyesen összeállított versezetben. Közkedveltségnek örvendett egész előadása. Az egyes számok előtt e sorok írója conférait. Már fél 11 órakor végeztünk a műsorral. Megszűnt egy kevéssé a túlzsúfoltság, a mamák elfoglalták a székeket, az urak eloszlottak az étterembe, s a lányok állandóan táncoltak reggel fél 8 óráig. Gyönyörű éj volt. Az első (legutolsó is volt egyúttal) négyest 40 páros táncolta éjjel egy órakor, s 23 pár járta a csárdást reggel 6 órakor. Kell-e több bizonyíték az erkölcsi sikerhez? Ott volt az egész Szentendre. Jelen voltak: asszonyok (felsorolja, S.T.), leányok: (felsorolja, S.T.). Bevétel 210 K., kiadás 174 K. volt, tiszta jövedelem 39.16 K. Felülfizettek: (felsorolja, S.T.). E helyen is felhívjuk a közönség figyelmét a csütörtöki összejövetelekre, hol a műkedvelő zefiekar és dalkör próbákat, s műsoros előadásokat tart, s nemegyszer reggeli órákig táncolva próbabálokat csinálnak. A lelkes társaság közkívánatra először február hó 25-én álarcos és jelmezes bolond - estélyi rendez, melyre a kedélyes szövegű meghívókat már e héten kiküldik. Előre is jelezzük, hogy az álarc és jelmez nem kötelező, a rendezőség azért csinál bolond estélyi, hogy az unalmas életünkbe egy kis vígságot varázsoljon be a rózsaarcú lányok kedves kis kosztümjeivel, s a nem kevésbé mulattató nő és férfi víg felvonulással. Csak készüljenek hölgyeim, s önök is családapák. Legyünk sokan azon a bolond estén. Conferencier." 3 70