Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Szabó Róbert: A ceglédi Csala-família története
60.000 forinttal támogatta. De a földdel való kapcsolata ma sem szűnt meg teljesen: megszakítás nélkül „visszajár" a szülői ház melletti kertjének megművelésére. 1 * Ilona gyors- és gépíróként dolgozott. Könyvelő volt férjhez menetelekor. Korai haláláig a Szőlő utcai lakás felében lakott. ш Csaba gyermekkorát teljesen meghatározta az apai földek munkája. Testvéreinek Budapestre kerülésekor gyakorlatilag egyedül maradt a gazdaságban, édesapja segítségeként. Minden paraszti munkát megtanult s pályaválasztása is a földműveléshez kapcsolódott: mezőgazdasági gépszerelő lett, majd kombájnosként kitanulta a hidraulika szerelő szakmát is. Kilenc évig benzinkútkezelő, de akkor is foglalkozott a föld megművelésével: apja tanyáján virágokat termesztett. Jelenleg egyéni vállalkozó, a tsz-től bérelt 1 kataszteri holdon gazdálkodik. Kapcsolata a földdel soha nem szakadt meg s távolabbi tervei is a földműveléssel kapcsolatosak. I3fl Végigtekintve másfél évszázadot, egy társadalmi típus megjelenését és eltűnését kisérhettük nyomon. Az „okszerűen gazdálkodó" ember, egy ceglédi kisgazda életének mindennapjait pergettük végig. Ő az az ember, az a gazdálkodó, aki a természettel teljes harmóniában él, univerzális szakember: önmagában egyesítette a földművelést, az iparost, a munkaterveket készítő és azt állandóan feljegyző statisztikust, aki legelfoglaltabb éveiben is szorgalmasan vezette gazdasági könyvelését, állandóan munkaterveket készítve szüntelenül az újra, a jobbra, a gazdaságosabbra törekedett, akinek parlamenti és miniszteri munkája idején sem politikai feljegyzések s memoárok, sürgős megbeszélések feljegyzésére kellett a zsebnaptár, hanem hogy végig tudja követni családi gazdasága munkájának menetét. Igaz, belekóstolt a nagypolitikába, de az intrikához, a cselszövésekhez, a magasabb szempontokhoz nem értett - számára minden a föld, a kisebb közösség volt. Nagyon idegen lehetett számára a politika dzsungele, nem ismerte ki magát benne. Szíve mindig szűkebb lakóhelyéhez húzta vissza: a tanyájához, a városához. Oda, ahol ismerték és megbecsülték. Igazán városi, helyi politikus volt, s egyúttal tipikus magyar kisgazda is. Azok körébe tartozott, akit vagy kuláknak neveztek, vagy a kirakatba állítottak. Mind a két embertelen eljárás összeroppantotta életüket, megtörte vállalkozó lendületüket. A tanulmány alapötlete 1987-ben fogalmazódott meg egy eredményes ceglédi múzeumi gyűjtés lezárása után. Az összegyűjtött anyag a Magyar Nemzeti Múzeum Legújabbkori Történeti Múzeumába került. A kézirat elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönetet mondok Fancsovits Györgynek, a szakmai segítségért Vida Istvánnak, a ceglédi iratok átnézéséért Csala Juliannának és Csala Csabának, az anyakönyvekben való keresésért a Pest Megyei Levéltárnak, a Pest Megyei Levéltár Nagykőrösi Osztályának és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárnak, valamint a jászberényi és a ceglédi római katolikus plébániának. 321
