Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Szabó Róbert: A ceglédi Csala-família története

A CSALÁD ISMERT EREDETE ÉS CEGLÉDEN VALÓ MEGTELEPEDÉSÜK A Cegléden ma is több ágra szakadt Csala család ősei az 1840-1850-es években települhettek meg az alföldi mezővárosban. A név eredete, etimológiai meghatározása nem egyértelmű.

10 A máig élő családi emlékezet szerint valamikor Gömörből vándoroltak le a Jászság területére, Jászberény mezővárosába." Ez a költözés csak a XVI. század második felét követően történhetett meg, mert az 1550. évi jászberényi adóösszeírásban családnevük még nem szerepelt.^Ugyanakkor viszont a redemptusok 1745-ös jászberényi névsorában is hiába keressük őket.

13 A famíliáról tudósító legkorábbi hivatalos adatot a jászberényi rk. főplébánia keresztelési anyakönyvében találtuk meg. Tanúsága szerint 1831. március 17-én keresztelték meg Csala Bálint és Bangó Veronika leánygyerekét, aki szüleitől a Júlia keresztnevet kapta.

14 Júlián kívül még hat gyerekről tudunk, de közülük csak az 1833-ban született Beatrix'

5 és az 1839-ben világra jött Flórián

10 érte meg a felnőttkort. Az apa foglalkozási rovatában az opifex (mesterember, kézműves) bejegyzés olvasható. Ez a kategória önmagában nem alkalmas arra, hogy pontosan megállapítható legyen, mi volt a foglalkozása, milyen körben határozható meg tevékenységi köre. A források hiányában - mivel egyetlen fennmaradt jászberényi céh névsorában sem fordult elő a neve - nem tudjuk megállapítani, milyen társadalmi réteghez tartozhatott s milyen anyagi feltételek között reprodukálta önmagát. '

7 Az azonban bizonyos, hogy nem földműves volt, még ha unokája később Flóriánról - politikai okokból - egy országgyűlési beszédében mint felszabadított jobbágyról emlékezett is meg.

18 Maga a jászberényi illetőség arra is enged következtetni, hogy az ős(ök) a kiváltságokkal rendelkező szabad jászkunok redemptus rétegében keresendő(k). Az embereknek az etnikai- territoriális meghatározottsága mellett akkoriban fontos, jellemző tulajdonsága volt a vallási hovatartozásuk. Mivel Csala Bálint is római katolikus volt, feltételezhető, hogy ősei is a latin szertartású egyház hívei lehettek. A Csala ősök Ceglédre költözésének időpontjára vonatkozóan csak közvetett források adnak eligazítást. Az bizonyos, 1843-ban még jászberényi lakosok, mivel fél éves korában elhunyt Veronika nevű gyermeküket még ott temették el.

19 Bár a család emlékezete szerint részt vettek a szabadságharcban, ez nem Ceglédhez kapcsolódhatott, mert a ceglédi honvédtisztek és nemzetőrök lajstromában nevük még nem szerepelt.

20 A költözés okairól inkább csak találgathatunk. Vallási okai nemigen lehettek - már régen túl vagyunk a földesúr által tudatosan irányított, s a katolikusok számára előnyt nyújtó betelepítési időszakon. így feltételezésünk szerint a lakóhely megváltoztatásának gazdasági okai: nagyobb piac, szélesebb vásárlókör, biztosabb megélhetési lehetőség - lehettek. Tény, hogy Flórián 1863-ban már ceglédi lakos, családot már ott alapított, felesége helybéli születésű volt.

21 Gyermekeik keresztlevelein az apa foglalkozását 1875-ig „iparos" kategóriával adták meg, talán Flórián apja - pontosan nem ismert - foglalkozását követte. Csak Mária születésénél olvasható az apa foglalkozási rovatánál a „szűcs" bejegyzés.

22 A fennmaradt ipartestületi feljegyzésekben neve nem szerepel.

23 Flórián 1886-ban bekövetkezett halálakor öt árvát hagyott feleségére. Az elhunytról készített egyházi feljegyzésben már földművesként szerepelt. Ennek oka nem ismert.

24 (Házasságukból nyolc gyerek született, de három gyerekük különböző gyermekbetegségekben hamar elhalálozott.) Özvegye, Virág Julianna baromfikereskedésbe kezdett - s a leszármazottak emlékezete szerint - mint Budapestre szállító kofaasszony gazdasági- anyagi sikereket ért el, 10 hold földet hagyott gyerekeire.

25 Fiai közül a legidősebb, József cipész, majd gazdálkodó lett, Károly kőművesnek tanult, Bertalan gazdálkodóvá vált.

26 308