Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Reznák Erzsébet: Fényképészek és műtermek Cegléden

JEGYZETEK 1. Louis Jacques Dagnerre találmányát még 1839 augusztusában.megvásárolta a francia kormány s lemondva a jogdíjról, az egész világ számára hozzáférhetővé tette azt. A nem túl igazságos utókor gyakran megfeledkezik azokról, akiknek Daugerren kívül fontos érdemeik voltak a ta­lálmány fejlesztésében: Niepcéről, Talbotról, Ba­yardról, Petzval Józsefről. Ez utóbbi újítása, a kimondottan fényképészet céljaira készült objek­tív, forradalmasította az addigi eszközöket. 2. A magyar fénykép szó első leírója, bizonyára alkotója is Toldy Ferenc irodalomtörténész volt, aki 1839- március 7-én, alig két hónappal a párizsi bemutató után e néven ismertette a találmányt az Athenaeum с. folyóiratban. (Fejős Imre 1957) Apró helytörténeti adalék, hogy a Sebedéi Ferenc­nek született Toldy a ceglédi elemi iskolában ta­nult meg magyarul. (SárkányJózsef 1943) 3. 1872: VIII. te. és 1884: XVII. te. 4. 1922: XII. te. és 1931: XXI. te. 5- Napjainkra a megrendelők igényei természete­sen megváltoztak, amiképpen a fényképészek szolgáltatásai is újabbakkal, korszerűbbekkel egészültek ki. 6. A fényképek nyilvántartásánál tehát a CKMD je­let használjuk. Ebben a dolgozatban a tájékozó­dás egyszerűbbé tétele érdekében azonban a leltári számok előtt nem tüntettem föl ezt a rövi­dítést. 7. Gonda és Társa hirdetése, Czegléd, 1898. márc. 15., Czeglédy Sándor hirdetése, Czeglédi Kisgaz­da, 1921. máj. 1., Szombathy Nővérek, hirdetése, Czeglédi Kisgazda, 1923- márc. 18. 8. A „Battyány" szót a korabeli ceglédi fényképészek „találták ki" s nem törődve a történelmi nevekre vonatkozó helyesírási szabá­lyokkal, következetesen így írták le. Itt kell azt is megjegyezni, hogy a Cegléd szó helyesírásáról egy 1902-ben kelt BM. rendelet intézkedett, mindez nem zavarta azokat az újságírókat, ipa­rosokat, hivatalnokokat, stb., akik továbbra is a régi formát, a Czeglédet használták. 9. Conradt Vilma hirdetése, Czegléd, 1901. dec. 22., Szmrecsányi Miklóshirdetése, Czegléd és Vidéke, 1897. júl. 4., Zoltán Zsigmondhirdetése, Czegléd, 1913. dec. 7. 10. Szigeti Henrik, hirdetése, Czegléd, 1894. dec. 9-, Schweiger Károly iparegedé\ye, Iparlajstrom, E/12. 11. Kaczúr Pál visszaemlékezései, CKMA 3167-90. 12. A derítőluggöny a fény megfelelő helyre való „terelését" szolgálta. 13- Czeglédy Sándor hirdetése, Czeglédi Kisgazda, 1922. nov. 26. 14. A fényképeken látható háttér igen jó azonosító jel, ennek alapján a jelzés nélküli fotó eredete is megállapítható. 15. Pl. Conradt Vilma felvétele, 83- 17. 1. 16. Pl. PejtsikK. Budapest (Kövessy felv, 88. 47. 242., Wanaus József Budapest (Hungária felv., 87. 15. 10.), Leop. Loeben'stein'Wien (Mózer A. felv., 88. 47. 191.) 17. Pl. SzágerM. hirdetése, Czegléd és Vidéke, 1897. júl 18. 18. Szigeti Henrik hirdetése, Czegléd, 1894. dec. 9­Az előbb felsoroltakon kívül még az alábbi mére­tek szerepeltek kínálatában: mignon, Stefánia, kagyló, makart, budoár. A méretek pontos adatait ma már szinte lehetetlen pontosan meg­adni, talán a fényképészek is a könnyebb azo­nosíthatóság, nem pedig mm-re kiszámított nagyság miatt használták a fenti elnevezéseket. 19. Czeglédy Sándor hirdetése, Czeglédi Keresztyén Újság, 1925. aug. 30. Bizonyára a ma oly divatos nosztalgia - s a jól megfontolt anyagi érdek - tá­masztotta fel azt a vállalkozást, mely napjainkban is felvette kínálatába a porcelánfotó készítését, természetesen korszerű technikai eszközök se­gítségével. Agrocent Amerikai-Magyar Kit hirde­tése, Infórum, 1992/20. sz. 20. A „Record' hirdetése, Czeglédi Közlöny, 1925. márc. 15., Fényképezés с hír a Czegléd 1903. nov. 1. számában 21. Mindössze néhány töredék adat áll rendelkezé­sünkre: Pl. Conradt Vilma egy fiú tanulót szán­dékozott felvenni a műtermébe a Czegléd 1901. aug. 11. sz. híre szerint. К SzágerM. műterem al­kalmazottjának nevét is ismerjük: Herbst Pál nagykikindai lakos. A ceglédi anyakönyvi kerület halotti anyakönyve, 5. köt., 316. sz. be­jegyzés. 22. így tett pl. Kövessy Rezső, aki egyszerűen rábé­lyegezte a nevét a Conradt Vilma nevét és tevé­kenységét hirdető hátlapra. 83- 17. 1. 299

Next

/
Oldalképek
Tartalom