Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Reznák Erzsébet: Fényképészek és műtermek Cegléden

tenni. Ehhez hasonló dolog történt Czeglédyvel. Szakmai körökben akkor rendült meg a hitele, amikor 1935-ben nyári, szabadtéri „műtermet" nyitott Hajdúszoboszlón. „Fütyülős" fényképész lett - mondta róla egyik iparostársa. A „műterem" valójában a strand medence közvetlen környékét jelentette, itt, a szabadban fényképezett Czeglédy. A fényképezőgépet egy létrára szerelte, az exponálás előtt síppal jelt adott, a váratlan hangra a fürdőzők felkapták a fejüket s elkészült a felvétel. A mellette álló segéd tábla fölmutatásával mutatta a fölvétel számát, a vendég ennek alapján tájékozódhatott. Mire fölöltözött, összeszedelőzködött, megvehette a fotográfiáját! Élelmes vállalkozás? Kisstílű, tehetséges iparoshoz nem méltó nyerészkedés? A szakma lejáratása? Nem könnyű a válasz: Czeglédy egyszerűen más, mint kortársai voltak. Az általa készített óriási tömegű fénykép alapján tehetséges szakember, ügyes mester volt, kiváló munkát végzett! A múzeum gyűjteményében fellelhető képek jól jelzik sokféle tevékenységét: a portrékon kívül fényképezett iskolai csoportokat, érettségi találkozót, egyházi rendezvényt, műkedvelő színjátszókat és sportolókat - nehéz lenne fölsorolni azokat a helyszíneket és alkalmakat, melyeket megörökített! Ceglédi tevékenysége azt is példázza: könnyű átlépni a tisztességes verseny és a gátlástalan haszonszerzés közötti nagyon keskeny ösvényt. Ám Czeglédy Sándor érdemeiről sem szabad elfeledkezni. Az előbb leírtak mellett meg kell említeni azt a szakmai támogatást, melyet az amatőr fényképészeknek nyújtott, kiállításokat rendezett, ma úgy mondanánk: szponzorált, szervezett. Természetesen, jól megfontolt üzleti meggondolásai álltak a háttérben - az ilyesfajta tevékenység reklámnak sem utolsó -, de a másik fél szintén jól járt. Czeglédy Sándor 1947-ben végképp elköltözött a városból. Üzletét feleségére illetve két fiára hagyta. Családi körülményeinek megváltozása késztette őt arra, hogy Bácsalmáson folytassa az életét. Az újrakezdéshez azonban nem adatott már számára újabb lehetőség: néhány hónap múlva, 1948-ban meghalt.

79 „Szombathy Nővérek": ma is fogalom ez a két szó Cegléden. Kettőjük közül Jolán volt az idősebb, aki 1893-ban, Mária, a fiatalabb testvér, a szakképzett fényképész, 1895-ben született Iglón. Ez utóbbit első munkáltatója, az iglói „Matz és Társa" cég meleg hangú ajánlólevéllel bocsájtotta útjára 11 évnyi náluk eltöltött munkaviszony után. A cég, ahol a szakmát megtanulta és annak minden fázisát kipróbálta, a legnagyobb sajnálattal vette tudomásul kilépését. Külön kiemelték Szombathy Mária vasszorgalmát, ügyességét, rendíthetetlen hűségét - fontos erények ezek egy iparos megítélésében! Az 1922-ben kelt „bizonyítvány" a távozás okát is megjelölte: a fent ,-. ,-, ,, - , ; ;• / ,, j- , /- nevezett önállósította magát. Czeglédy Sándor munka közben Hajdúszoboszlón ь (Kaczúr Pál till. ) 291