Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Jakus Lajos: A töröktől megszabadított Vác 1596–1622

VÁCI KAPITÁNYOK HÍRADÁSA NAGY ANDRÁS HAJDÚGENERÁLISRÓL Bocskai szabadságharca megindulásakor első győzelmét Álmosdnál, a hajdúk melléállásának köszönhette. Végső kielégítése a hajdúk szolgálatának, kiváltságlevelük megadása és letelepítésük ígérete Bocskai részéről megtörtént. A fejedelem halála után, a Bécsi békében vállalt kötelezettségeket a hajdúk nem kapták meg. 1607 őszén kirobbant a felkelés, Nagy András hajdúkapitány Debrecenben kibontotta a felkelés zászlaját. Báthory Gábor fejedelemségre pályázott, megnyerte Nagy András támogatását, tanácsadójává és a mezei hadak főkapitányává tette. 1608-ban pedig már fejedelemként Bajom várával adományozza. Nagy András 1607-ben a felkelés megindulása előtt felkereste a budai pasát s attól kapott bíztatást Bocskai ígéretének megvalósítására. Báthoryt támogatja Nagy András hajdúival a Havasalföld vajdája ellen, majd magára hagyja. Ekkor Radul vajda megveri Báthoryt. Forgách Zsigmond országbíró és kassai főkapitány fejedelemségre vágyva betör Erdélybe. Seregéhez csatlakoztatja a bányavidéki végházak őrségét: Újvár, Szőgyén, Vác, Nógrád, Palánk, Gyarmat, Léva és Szécsény hadjáratra jelentkező legényeit. Csatlakozik hozzájuk Nagy András hajdúgenerális és serege. Forgách bevonul Kolozsvárra. Báthorynak török segítséget visz Bethlen Gábor s ekkor Nagy András visszapártol hozzá. Forgách és a végváriak vereséget szenvednek tőlük Diószegnél. A szétvert sereg Havasalföldön keresztül vergődik haza. 1612. január 23-án inkvizíciót tartanak azokról, „akik az végbeliek közül az elmúlt nyáron Diószegnél Nagy Andráshoz szakattak volt." ,0H A vizsgálat nyomán „az váciak között vagyon Eötvös István, Gáli Jakab, Sallay Péter az kik Bajomnál tizenketted magokai hadnagyok híre nélkül el szakadtak egy sereg hajdúságh mellé és akartak csatára menni az Temes uttiara is. " Megbüntetésükre aligha került sor. Legközelebb Dóczy jelenti Kohárynak: Nagy András Túron volt. Báthory hívta magához hajdúival, hogy Szeben felé küldje segítségül. Éppen a szolnoki Hasszán béget akarta megvendégelni, Bajomból hozatott bort is.

109 Dóczy egy álhírt közöl: Báthory Gábort megölte volna valami asszonyállat. /Valószínűnek, elhihetőnek tartotta, ismerve Báthory erkölcstipró magatartását a női nem iránt./ Nagy Andrásról pedig hihetőbbet ír, vajdaságot kíván, „az kin mongyák igen nevetkőznek a törökök." Embereit a pasához küldte követül.

110 Beszámol Nagy András Pesten tartózkodásáról: „Czigány hegedűsök eléggé vígasztallyák, késérik által Budára lant szóval." A pasától kívánt segítséget, Debrecenbe akart menni."

1 Dóczy ezután, valószínű két hónapra, távol Váctól, a kapitánya Joó Máté küld tudósítást a nádornak: „Az mint Nagyságod megh hattá vala, hogy Nagy Andrásra vigyáztathatnánk, én minden felöl küldöttem volt, most érközék egy Embör onnéth alól, ki azt monda, hogy az követöth az Budai Basa az Erdélli Vajdához bocsátott volt felöle, negyed napig elejben nem bocsátotta." "

2 Két héttel később is Nagy András és hajdúi Szolnokban maradásáról ír. I13 Dóczy ismét átveszi a tollat tőle, 1612. július 19-én írja: „Széplaki Péter lippai kapitány Budára érkezett, a basának Báthory Gábortól, mind pedig Erdélyiektől levelet hozott Géczy András felől." M Ezekután az események gyorsan követik egymást. Nagy András augusztus 8-án felajánlja Géczynek, hogy megöleti Báthoryt. A levél azonban a fejedelem kezébe kerül, négy nap múlva lefejezteti Nagy Andrást. VÁCI KAPITÁNYOK AZ ERDÉLYI VAJDASÁGRA PÁLYÁZÓ GÉCZY ANDRÁSRÓL Szécsény vár kapitánya 1605-ben Géczy András, utána Bocskai híve, majd l608-ban Mátyás főherceg seregében szolgál, végül Báthory bizalmasa,"

s aki l6l2-ben a Portára küldi követségbe. Géczy cserbenhagyva megbízóját, török segítséggel magának Erdély vajdaságát kérte. Ami24