Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Reznák Erzsébet: Fényképészek és műtermek Cegléden

ugyanis az az iparengedély, mely Zoltán Zsigmondnéfényképész nevére szólt. Ez azt sejteti, hogy esetleg az iparjog a férj halála miatt szállt át az özvegyre. Hasonlóan Szágerékhoz, ez esetben is sokáig megmaradt az egykori tulajdonos neve, bár többféle változat is szerepelt a cégéren illetve a fénykép hátlapokon, pl. Zoltán fényirda. A műterem fényképésze, bárki volt is ő, kínálata alap­ján sok mindenhez értett: ajánlotta a selyemre, bőrre, porcelánra készített fotót, nagyításokat, fest­ményeket, képeslapokat, „bármely szakba vágó lócsoportC!) s házonkívüli" felvételeit s minde­nek előtt jutányos árat. 1913-ban pl. az alábbi árakon dolgozott: 6 db festett levelezőlap 3 koronától 3 db festett cabinet kép 5 koronától 1 db festett nagyított kép 7 koronától. Az esküvői képek megrendelői még ennél is kedvezményesebben juthattak fényképhez: aki 6 db képet rendelt, kapott egy nagyítást nászajándékul. Mivel a műteremben villanyvilágítás is volt, a fényképész ehhez szabhatta mun­kaidejét: reggel 8-tól este 9-ig tartott nyit­va. Az Iparlajstrom bejegyzése szerint 1921-ben mondott le Zoltán Zsig­mondné az iparjogról. 19 évig dolgoz­tak tehát Cegléden s a róluk szóló kevés adat ellenére azért kaptak ebben a dol­gozatban mégis nagyobb teret, mert te­kintélyes mennyiségű és sokféle fotó készült náluk. A múzeum gyűjteményé­ben a portrékon, esküvői képeken, iga­zolványképeken kívül található pl. a Zoltán fényirda által készített 5 db felvé­tel, mely Cegléd református elemi isko­láit örökítette meg. De készült náluk fotó a város tekintélyes, jól ismert személyi­ségeiről is, pl. B. Molnár Sámuelről és Gubody Ferenc polgármesterről. Nem csak a mennyiség, hanem a minőség terén is a legjobb ceglédi műtermek közé tartozik a Zoltán műterem. 60 Freund Salamon következik a sor­ban, neki csak a működési idejét s telep­helyének a címét rögzítette a hivatalos irat. Az előbbi 1902-1908, az utóbbi az /. ker. 98. sz. A fentiek alapján biztosnak látszik, hogy ő Zoltánék alkalmazottja lehetett: a fényirda megnyitásáról szóló hír megjelenése után alig két hónappal kért iparengedélyt s 1908-ban az ő távo­zása után írták be az Iparlajstromba Zol­tán Zsigmondné nevét. Még egy kiegé­szítés: az /. ker. 98. sz. telephely nem ШШШШШШ Л Zoltán fényirda felvétele (a képen Gubody Ferenc, Cegléd egykori polgármestere 86.7.2.) 284

Next

/
Oldalképek
Tartalom