Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Reznák Erzsébet: Fényképészek és műtermek Cegléden
anyagi körülmények között éltek azoknál. Vegyük számba ezeket a műtermeket is! II. 1. Először a mai Ady Endre utcán kell elindulnunk s a Kéz utca sarkán megállnunk. Itt, az egykori Angyal utcában, a Tiszavölgyi család házában nyílt az első, korszerűnek mondható műterem a Ruzicska és Halmi cég neve alatt 1921-ben. Bár az alapítás körül sok a bizonytalanság és a homály, mégis ezt a helyet kell tartani az első kifejezetten fotografálás céljaira épült helyiségnek. (Érdekes, hogy a rövid Kéz utca másik végén 1936-ban - ahogy azt fentebb olvashattuk - Ruda Imre is nyitott egy műtermet, amely tette meglehetős optimizmusról árulkodik!) Két év telt el s a műterem gazdát cserélt, Szombathy Mária vette át. A ceglédi köztudat „Szombathy Nővérek" néven ismerte és tisztelte sokáig a fényképésznőt és testvérét, Jolánt. hS II.2. Ők ketten véglegesen mégis saját házukban, az Angyal u. 10. sz. (ma: Ady E. u.) alatt rendezkedtek be, szemben az előző helyszínnel, sajnos, nem tudjuk, mikor költöztek be. A „Szombathy Nővérek" műterem 1923-1951-ig állt itt. Ekkor 6 év szünet következett, azaz a műterem tovább működött, de már a szövetkezet kebelén belül, előbb Szombathy Mária közreműködésével, majd nélküle. A ház a tulajdonos halála után a közelmúltban elkelt, most magánlakásként funkcionál. II.3. A következő helyszín ismerős a mai ceglédi ember számára, ez a Rákóczi út 3- Ma is fotóműterem működik itt. Czeglédy Sándor 1927-ben vette bérbe ezt a telket s az újságban mindenkinek tudtára adta, hogy a „Batthyány u. sarkán, a Szabó Bazár udvarában, a volt Budapest szálló helyén " műtermet nyitott. Őt ismerték már Cegléden, hiszen 1921 óta találkozhattak nevével, először a Szegfű utcában, majd a mozi udvarban. Egy, vélhetően a 30-as években készült felvétel „Korzó" Fotószalon felirattal, valószínű, hogy szintén Czeglédy Sándor Rákóczi úti műtermében készült. Nem tudni, hogy a fényképész egyszerre hány műteremben dolgozott, hány cégjelzést használt? Czeglédyék 1947-ig családi üzletként működtek, mert Czeglédy felesége, valamint két fia is fényképezett. 1947-ben aztán apjuk elköltözése miatt végleg a két fiú, 'Tibor és Sándor lett a tulajdonos s a két név a cégtáblára is felkerült. A műterem neve ettől kezdve: „Czeglédy Testvérek Fotó Stúdió". 1951-ben újra változott a cégér, mivel a szövetkezet a Czeglédy Testvéreket is „bekebelezte", az új tulajdonos a „Cegléd és Környéke Fényképész Kisipari Termelőszövetkezet''lett. 36 Egyelőre azonban még térjünk vissza a II. világháború előtti műtermekbe! A Czeglédy műterem bejárata 1992-ben (Borsos Hedvig felvétele) 275
