Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Máté Bertalan: A legelőelkülönítés, tagosítás és a földesúri szolgáltatások néhány kérdése a községi úrbéri peranyag alapján (Gomba, Monor, Pilis)

Amint látható tehát a korábban vizsgált tervezetekben szereplő „maradványföldek" területe terjedelmes volt. A tervezetek és az Egerben 1843. július 6-án hitelesített egyezség másolat is területnagyság említése nélkül! - nem-úrbéri jellegűnek ismeri el azokat.

95 Az újabb felméréshez, a dokumentumokból kikövetkeztethetően 1842 után, 1845 februárja előtt, 684 1/8 hold remanentiát mutattak ki.

96 Ezt a területet minden tervezet és az egyezség változatok is a legelőterületből esztendőről-esztendőre elszántogatottként és így „oda visszacsatolandónak" emlegetik.

97 Ezt figyelembe véve és ezzel számolva a terület 57 1/8 sessió legelőjárandóságának felel meg. Jelentősége még ennél is nagyobb, hisz időközben művelési ágváltozás is történt (legelőből szántó), amely még érzékenyebben érintette az ilyen jellegű földeket bírókat. Sorsukról az iratanyag nem szolgál bővebb információval, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy a néhány esztendő múlva bekövetkező változások milyen terheket róttak a megváltakozást illetően azokra, akik telki vagy résztelki állományukon kívül nem úrbéri minősítésű földterületeket is használtak. A következő, az urasági és az úrbéri külső telkiállományt egyaránt érintő ingatlanügy szorosan összefügg a Pest-Cegléd-Szolnok-i vasútvonal monori szakaszának építésével. Ez magával hozta egy viszonylag csekély kiterjedésű ingatlan cseréjét az uraság és a lakosság között.

98 A vasúti társaság a településtől délre fekvő közlegelő egy részére - pénzbeli kárpótlás fejében - minden bizonnyal még 1846-ban vagy azt megelőzően jelezte igényét. Ténnyé ez 1847 januárjában vált.

99 Mivel a társaságot a kisajátításban a vonatkozó törvények értelme szerint megakadályozni amúgy sem lehetett, és hogy a munkájukat semmi se akadályozza, „a kijelelt tért által engedni kellett" - írják a tiszti pártfogó ügyészhez küldött levelükben Monor helység elöljárói. A kisajátított 11 hold 1121 négyszögöl rét helyett, figyelve arra, hogy az úrbéri állomány és az adóalap se szenvedjen csorbát, az uraság 1848 tavaszán ilyen nagyságú és ilyen minőségű földet fog kiadni a közösségnek, mégpedig káposztaföld céljára, a Kenderesalján. A néhány hónap múlva megkötött „úrbéri örökös csereszerződés" értelmében a káptalan a fenti dűlőben fekvő szántóföldjeiből a legelő helyett ugyanannyi, 1200 négyszögöles holddal mért területet ad át a közösségnek. A cserére kerülő, közel 12 hold legelő eközben 21 hold 320 négyszögöllel bővülve, 33 hold 241 négyszögölre növekedett. Ugyanis a vasúttársaság által igényelt területen kívül a Pestre vezető országos úttól É-ra az ún. Kistói korcsmához vezető útig és az uradalmi birtokig a helység szérűs kertjei mögötti, a vasútig terjedő telkes jobbágyi közös legelőből további 21 hold 320 négyszögölet cseréltek el. Ennek fejében ugyanilyen nagyságú területet kaptak a jobbágyok, szintén a Kenderesalján. Elmondható tehát, hogy lényegében a szükség diktálta kisajátításhoz kapcsolódó csere - tovább bővülve - egyféle kisebb birtokegyesítéssel is járt. Hiszen a jobbágyok által átengedett terület a főkáptalani birtokrészek egyikének szomszédságában volt, illetve az uraság Kenderesalján átengedett földjei a jobbágyszántók egy részéhez estek közel és ugyanott kapták káposztaföldekül a csereingatlant is. A kisajátítással kapcsolatos pénzügyeket úgy rendezték, hogy a vasúti társaság a főkáptalani pénztárba befizette az ellenértéket, míg a jobbágyok a legelők elfoglalásától (1846. december 24.?) a szerződés megkötéséig terjedő időszakra, azaz 1847. június l-ig a társaságtól az uraságnak fizetett tőke kamatait kapják. A PERBEN HOZOTT „UTOLSÓ RESOLUTIO" ÉS A RENDEZÉS BEFEJEZÉSE A Helytartótanács 1847. május 18-án tartott ülésén hozott végső határozatának a monoriúrbéú elkülönítési, tagosítási és rendbeszedési peres anyagához másolatban csatolt szövege, a korábban megismerteket némileg kiegészítve, módosítva, az ellentmondásokra is magyarázatot adva, a következőket tartalmazza.

100 20 7