Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Máté Bertalan: A legelőelkülönítés, tagosítás és a földesúri szolgáltatások néhány kérdése a községi úrbéri peranyag alapján (Gomba, Monor, Pilis)

MONOR A TELEPÜLÉS FEKVÉSE, RÖVID ISMERTETÉSE A Pesttől DK-re, mintegy 4-4 1/2 mérföldre (kb. 38 km) elterülő, majd a járásnak is nevet adó Monort a XIX. század utolsó harmadában „Városként, mezővárosként" emlegetik a korabeli források.

55 Határa ÉNY-ra, Üllő, Péteri, ÉK-re Gomba, DK-re Pilis, DNY-ra Csévés Vasad faluk illetve puszták. A Cserhát hegység délkeleti, végső dombvonulatán (északi, észak-keleti határrészek), illetve ennél jóval mélyebb fekvésű sík területen fekszik. Az előbbi talaja löszös, agyagos, az utóbbié homokos, több helyen vizenyős, magas talajvízállású. A XV. század derekától a jobbágyfelszabadításig egyházi birtok, földesura az egri főkáptalan.

56 A török kiűzése időszakában elnéptelenedett és csak a XVII. század utolsó éveire települt újjá.

57 A Rákóczi-szabadságharc idején rövid ideig újra néptelen, majd azután folyamatosan lakott. Monortól DK-re, Pilis irányában az országos főút mellett terült el Újfalu, amely szintén a török uralom megszüntetéséért vívott harcok során pusztult el és a legutóbbi időkig nem is települt újjá.

58 A tagosításkor, 1844-45-ben Monor határába olvasztották be. A harcok során szintén néptelenné vált Zsiger pusztáP, amely ma Tápióság határában, Monortól ÉK-i irányban fekszik, „contractus" mellett szántó- és rétművelésre használták a monoriak.

6

" Szintén ők árendálták földesuruk egyik jászkunsági pusztáját, Matkót is. A Gomba és Afoworközött fekvő, ez utóbbival ÉK felől határos Tétén is bírtak földet a monoriak.

b] A téma időszakával egykorú, vagy közel egykoiú kútfők, mind Monor határának kiterjedését, mind lélekszámát egy-két esetben igen eltérően adják meg, annak ellenére, hogy néha egymáshoz igen közeli évből kelteződnek.

62 A HATÁR KITERJEDÉSE ÉS Л LÉLEKSZÁM (1844-1870) Év 1844 1856 1857 1863 1870 Határ (hold) Lélekszám ? 3347 10663 4417 10789 4669 14000 5600 10789 5452 Mind ebben, mind a következő táblázatban szereplő adatok között az 1863-as évi számadatok egyértelműen kerekítettek. Egy esetben (1856) tudható biztosan, hogy a lélekszám Vasad, Zsigerés Csévpuszta lakosságát is magában foglalja.

63 Nem ismeretes, hogy a bérelt pusztákat, azok közül melyiket és hol vették figyelembe 1863-ban, ám a határ kiterjedésében mutatkozó igen lényeges különbség oka részben talán ebben is kereshető.

67

' A LAKOSSÁG FELEKEZETI MEGOSZLÁSA (1844-1870)

65 Vallás/föTÉv 1844 1863 1870 Református 2433 3700 3406 -40 Róm. katolikus 840 1800 1674 Evangélikus 70 ? 151 Görög kat. 4 ? ? Zsidó ? 100 221 Egyéb ? ? + 40 Összesen: 3347 5600 5452 195