Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Novák László: A Duna-Tisza köze északnyugati vidékének településnéprajzi viszonyai a 18–19. században
művelték a földeket, amelyekben 24 pozsonyi mérőt lehetett összesen elvetni. 134 Az 1770. évi urbárium szerint 70 sessiónak megfelelően 1820 hold szántóföldet műveltek a soroksári jobbágyok, és 819 2/8 kaszás rétet használtak. M5 Az urbárium szolgált alapul a XIX. század közepén eszközölt határszabályozásnak és tagosításnak is. Az 1853- évi úrbéri pátens után csak jóval később, 1865-ben született meg az úrbéri egyezség. Ezt megelőzően, 1860-ban már annak szükségességét állapította meg a Budai Úrbéri Főtörvényszék, annál is inkább, mivel egyes vitás kérdések csak az által oldódhattak meg: „Soroksár határára nézve a' szabályozásnak és tagosításnak sem törvényes sem szerződési akadály útjában nem áll, különössen pedig a régi Mária Theresiai úrbér a' rendelkezést és tagosítást nem csak nem gátolja, hanem épen azt feltételezi, miután az úrbéri rendezésnek leginkább az a célja, hogy az úrbér behozatalkor és azután közbenjött hibák orvosoltassanak... a' ként szabályoznak... azért is helyt adni kellett, mert az alperes beismerése szerint is létező maradék földek mennyisége és minősége csak a' szabályozási perben hozható tisztába, ezenkívül pedig a' Kender és Káposztás földek iránt felmerült kérdés a' N.Z.Cs.Kir: legfőbb Törvényszék által 1857 ik évi November l4 r61 210 sz.a. határozatával a' szabályozási perre utasíttatott. A' tagosításnak különösen azért is, mert habár alperes majorsági földeknek létezését tagadja, miután ezzel ellentétben beismeri, hogy földes urnák Soroksáron vendégfogadó, mészárszék és ispán földjei továbbá vizes és turjános széleken elmaradott rész=darabok vannak, már csak ezen földes urasági földeknek létezése az úrbéri törvények szerint, a' tagosítás elrendelését helytállónak igazolja..." lsb Az úrbéri egyezség megkötésére 1865. május 28-án került sor. A Mária Terézia féle urbáriumban regisztrált 70 jobbágytelket vették alapul. Megállapították 1200 Dölben a belső telek nagyságát. A valós többletet vagy hiányt a külsőségbe számították. A zsellérek beltelkei nem eshettek ilyen kiegyenlítés alá. A soroksári szántóföldek minőségileg a II. osztályba tartoztak, s ennek megfelelően egy telekhez 26 hold szántó és 12 kaszás rét tartozott. A 70 úrbéri telek 70 hold belsőséget, 1810 hold szántóföldet és 840 kaszás rétet foglalt magába. A meghitelesített telekkönyv szerint 2091 419/1200 hold szántó és belsőség, valamint 1023/1000 hold rét volt Soroksáron, s tekintetbe véve az úrbéri járandóságot, „szántóföld és rétekben 357 625/1200. rész holdban állapítattatik meg" a maradványföld mennyisége. Ezeket a földeket a jobbágyok „telek arányban bíratván, jövőre nézve is telek aránylag fognak meghagyatni", viszont megfizetik azok váltságösszegét, 1853 ft 41 krajcárt, valamint az esedékes kamatot. Foglalások is történtek Soroksáron. A „szántó föld, rét és turján területekben részint régebben részint ujabban foglalt 447 1056/1200 hold foglalás találtatik" - állapították meg. A felek e kérdésben úgy egyeztek meg, hogy „ezen foglalásokból a volt uraságoknak 1/4 vagy is 111 1164/1200 hold fog kiadatni... még pedig a Tekenyős béka kútnál lévő majorsági birtok melletti turianokbol a foglalások többi 3/4 része 334 1092/1200 hold jövőre nézve a mező városnak mint testületnek tulajdona maradt." A kender és káposztásföldeket jobbágyok és zsellérek egyaránt használták, melynek területe 1865-ben 156 475/1200 hold volt. A földesúr e földért 1848-ig cenzust fizettetett, tehát saját földjének tekintette. A jobbágyok viszont e földeket az úrbéri állomány kiegészítő részének tekintették, „és így a maradvány földek Cathegoriajaba eső földeknek követelnek". Az egyezség szerint „ezen földek váltsága a maradvány földek vakságával egyenlő bánás mod alá vétetik, minthogy a pedig a soroksári maradvány földek holdja 16 ft 15 1/2 xr osztrák é: esik ennélfogva a fentebbi egyezmény értelmével 156 475/1200 hold káposzta és kender föld után 2526 osztrák é: 90 1/2 xr váltsági tőke és ezen tőkének 1848. május 1-től járó 5% kamata" került kifizetésre a volt úrbéresek részéről. 117 Az 1865. évi határfelmérés során készített kataszter 70 jobbágytelket vett tekintetbe, amely 126 jobbágy birtokában volt. E jobbágyok összesen 2970 961/1200 hold telki földet birtokoltak, holott a telki járandóságuk csak 2590 hold volt. A „Luczernás" néven feltüntetett maradványföldek területe 382 1176/1200 hold, amely a 380 zsellér földjével, 134 810/1200 holddal együtt 517 786/ 1200 holdat tett ki, s ezek után 1020 ft és 18,4 xr váltságot kellett fizetni. m 172
