Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Novák László: A Duna-Tisza köze északnyugati vidékének településnéprajzi viszonyai a 18–19. században

Harmadik Nyomásba ismét mind az elsőbe bizzonyos menetelekenn, ezeken menvénn a Classificatio ugyan azon az utón lett lső osztályban 1200: 1400 a másodikban 1200: 1Ó00 etc." Ezen rendezés során 328 redemptus gazda birtokát osztották ki, megállapítva eredeti járandóságukat és a valóságos birtoknagyságot. Sebestyén Ferenc 10 forintos redemptus gazda 4 kh körüli birtoka a következő részekből tevődött össze:

71 ILLETŐSÉGE öl VALÓSÁGOS-BIRTOKA öl Felső calcatura 1. osztály Felső calcatura 2. osztály Középső calcatura 1. osztály Középső calcatura 2. osztály Alsó calcatura 1. osztály Alsó calcatura 2. osztály Kaszáló 10 1008 59 8/4... 910 7/... 501 5/60 1044 702 4/30 2214 3/... 1009 809 1066 5844 /... 1079 9/... 701 AI... 2212 6/... Összesen 6939 4/7 7642 Lacházán a nyomásos rendszerben művelték a földeket még a XIX. század közepén is. A határ felmérés során megkérdezték a birtokos lakosok, hogy ki akarja továbbra is használni az ugarföldeket, a 382 fő közül mindössze 62 gazda voksolt a nyomásos rendszer felszámolása mellett.

72 Adatok hiányában a kalkatúrás határhasználat megszűnését pontosan nem ismerjük, de az - más helységekhez hasonlóan - a XIX. század végére Lacházán is megtörtént. A szántóföldek a Csókás és Kató pusztákon, valamint a belső határban, a faluban helyezkedtek el, a Teleken, és „Belső Faluban". Itt, „Belső faluban" voltak a kerti, kukoricás, tökös, kender földek. Pap Sándor 1779- július 10-én íratott testamentumában úgy határozott, hogy „A minemű Redemptionalis földeknek ususában voltam, és a' mellyeket boldogult édes Anyám Asszony énnékem testamentaliter hagyott, azoktul a' mostani 4 ugar földet, 4 darab búza földet, és 4 tavaszival be vetett földeket hagyom Feleségemnek ezen esztendőre... feleségemnek kukoricza földet ajánlom a falu helyen, és a' fűzfánál kis osztályt..." 73 Szintén 1779-ben, Galambos András megvásárolta Kovács András 20 forintos redempcionális földjét, amelyek Csókán, Katón voltak, valamint a „Teleken Ágoston János Kertjinél való sarok földecskét". Gács Mózes is 1779-ben adta el „30 forintos földjeit örökössen in f. 213 dn 75, mellyek Csókán Katón vágynak... hanem a' Teleken egy öreg osztályt ki kötött mellyet magának reservalt, ismét erdő nyilast Kukoricza földeket. Kender földeket is kötötte, hanem csupán csak a' Bokros nyilas és Móriczi osztály mégyen utánna..."

7Л A szőlőföldet is a redempcio arányában osztották ki a gazdák között. A lacházi communitas 1775ben azt nyilatkozta, hogy „Az Helység Terrénumán vágynak Szőlejek a' Lakosokk', de a' Communitask' nintsen semmi. Mikor pedig az Isten áldása vagyon a' Szőlőkön boraikat el adván, a' közönséges Korcsmákra, és a' szomszéd Helységekre abbul Quantumokat be fizetni szokták."

75 A lacházi határban Gala-hegyen voltak a szőlőskertek, de Katón is telepítettek szőlőt. A futóhomok megkötése érdekében a hatóságok szorgalmazták, törvényben írták elő a szőlő telepítését.

76 Ennek következményeként 1810-ben került sor az „Ujj Szőlő földek" kiosztására. Az egyes borozdák, ízek hosszát 27 ölre határozták meg, s szélességét pedig 5 forintra számított 1 ölre. Összesen 279 gazda részesült szőlőföldből.

77 A.Tóth István ekkor 230 redempcionális összeg birtokában volt, s ennek arányában 46 borozda szőlőföldet kapott. 13 borozda alkotott „eggy napi kapálló szöllőt", azaz 350 Dölnyi területet™ Alsó Tot István tehát 3,5 kapa nagyságú szőlő tulajdonosa lett. Ez a terület megfelel kb. egy magyar holdnyi területnek. 160