Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Novák László: A Duna-Tisza köze északnyugati vidékének településnéprajzi viszonyai a 18–19. században

Harmadik Nyomásba ismét mind az elsőbe bizzonyos menetelekenn, ezeken menvénn a Classi­ficatio ugyan azon az utón lett lső osztályban 1200: 1400 a másodikban 1200: 1Ó00 etc." Ezen rendezés során 328 redemptus gazda birtokát osztották ki, megállapítva eredeti járandóságukat és a valóságos birtoknagyságot. Sebestyén Ferenc 10 forintos redemptus gazda 4 kh körüli birto­ka a következő részekből tevődött össze: 71 ILLETŐSÉGE öl VALÓSÁGOS-BIRTOKA öl Felső calcatura 1. osztály Felső calcatura 2. osztály Középső calcatura 1. osztály Középső calcatura 2. osztály Alsó calcatura 1. osztály Alsó calcatura 2. osztály Kaszáló 10 1008 59 8/4... 910 7/... 501 5/60 1044 702 4/30 2214 3/... 1009 809 1066 5844 /... 1079 9/... 701 AI... 2212 6/... Összesen 6939 4/7 7642 Lacházán a nyomásos rendszerben művelték a földeket még a XIX. század közepén is. A határ felmérés során megkérdezték a birtokos lakosok, hogy ki akarja továbbra is használni az ugar­földeket, a 382 fő közül mindössze 62 gazda voksolt a nyomásos rendszer felszámolása mellett. 72 Adatok hiányában a kalkatúrás határhasználat megszűnését pontosan nem ismerjük, de az - más helységekhez hasonlóan - a XIX. század végére Lacházán is megtörtént. A szántóföldek a Csókás és Kató pusztákon, valamint a belső határban, a faluban helyezkedtek el, a Teleken, és „Belső Faluban". Itt, „Belső faluban" voltak a kerti, kukoricás, tökös, kender föl­dek. Pap Sándor 1779- július 10-én íratott testamentumában úgy határozott, hogy „A minemű Redemptionalis földeknek ususában voltam, és a' mellyeket boldogult édes Anyám Asszony énnékem testamentaliter hagyott, azoktul a' mostani 4 ugar földet, 4 darab búza földet, és 4 tava­szival be vetett földeket hagyom Feleségemnek ezen esztendőre... feleségemnek kukoricza föl­det ajánlom a falu helyen, és a' fűzfánál kis osztályt..." 73 Szintén 1779-ben, Galambos András megvásárolta Kovács András 20 forintos redempcionális földjét, amelyek Csókán, Katón voltak, valamint a „Teleken Ágoston János Kertjinél való sarok földecskét". Gács Mózes is 1779-ben adta el „30 forintos földjeit örökössen in f. 213 dn 75, mellyek Csókán Katón vágynak... hanem a' Te­leken egy öreg osztályt ki kötött mellyet magának reservalt, ismét erdő nyilast Kukoricza földe­ket. Kender földeket is kötötte, hanem csupán csak a' Bokros nyilas és Móriczi osztály mégyen utánna..." 7Л A szőlőföldet is a redempcio arányában osztották ki a gazdák között. A lacházi communitas 1775­ben azt nyilatkozta, hogy „Az Helység Terrénumán vágynak Szőlejek a' Lakosokk', de a' Commu­nitask' nintsen semmi. Mikor pedig az Isten áldása vagyon a' Szőlőkön boraikat el adván, a' kö­zönséges Korcsmákra, és a' szomszéd Helységekre abbul Quantumokat be fizetni szokták." 75 A lacházi határban Gala-hegyen voltak a szőlőskertek, de Katón is telepítettek szőlőt. A futóhomok megkötése érdekében a hatóságok szorgalmazták, törvényben írták elő a szőlő telepítését. 76 En­nek következményeként 1810-ben került sor az „Ujj Szőlő földek" kiosztására. Az egyes borozdák, ízek hosszát 27 ölre határozták meg, s szélességét pedig 5 forintra számított 1 ölre. Összesen 279 gazda részesült szőlőföldből. 77 A.Tóth István ekkor 230 redempcionális összeg birtokában volt, s ennek arányában 46 borozda szőlőföldet kapott. 13 borozda alkotott „eggy napi kapálló szöllőt", azaz 350 Dölnyi területet™ Alsó Tot István tehát 3,5 kapa nagyságú szőlő tulajdonosa lett. Ez a terület megfelel kb. egy magyar holdnyi területnek. 160

Next

/
Oldalképek
Tartalom