Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Novák László: A Duna-Tisza köze északnyugati vidékének településnéprajzi viszonyai a 18–19. században
A redempció során kiosztott szántóföldeket tehát három nyomásban művelték a lacháziak. Egy nyomás Csóka, kettő pedig Kató pusztára esett. Mint a földek klasszifikációja is mutatja, itt kaszálókat is használtak. A földművelés fontosságát súlypontozza az, hogy a jászkun lakosoknak megfelelő mennyiségű terményt is be kellett szolgáltatni a hadi rendek ellátására. Ezért a hármaskerületi kapitányság gondosan ügyelt arra, hogy a földek vetetlenül ne maradjanak, s minél több gabonát és takarmánynövényt termesszenek. A kerület ilyen rendeletét 1773-ban is kihirdették Lacházán: „Publicaltatott, hogy mivel a' múlt Őszszel nemély okokra nézve sok Szántó földek vetetlen maradtanak, újabban azért parancsoltatik, hogy a' nép keményen meg intessen, hogy a' mostani Tavasznak idejében tavaszi gabonával be vesse; 's vettesse, mellyre is determináltatott, Dl is Kapitány Uraimék vigyázassál légyenek, ha pediglen valamelly gazdának vetni való magva nem volna, az Helységnek ha vagyon, költsön fejiben adjon" - szólt az utasítás. 61 A határhasználat rendjét, a földhasználatot igyekeztek központilag szabályozni, ezért e felöl is tájékozódott a kerületi hatóság. A lacháziak részletesen szóltak erről az 1776. március 21-én készített beszámolójukban: „Ha a' Szántani való föld taraczkos, es igen gyökeres volna, azt jó mellyen kellene szántani, és Vas boronával boronálván, szükséges volna tisztítani... Ha a' föld, melly gabona termésre alkalmatos, bővebb volna, azt négy Calcaturában kellene fel osztani, egyik calcaturát minden esztendőben pihentetni, 's barommal járatni szükséges volna; de ezt a mi Helységünkben meg nem eshetik, mert eképpen semmi Kaszálónk nem maradna... Leg szükségesebb a' Szántó Földek a' gyakorta való trágyázás, mert ekképen felényi földön is, Isten áldása után, több termés lenne, mint másutt ket annyi földön a' hol a' földeik meszsze voltok miatt nem trágyázhatnak... A felettébb való mély szántás nem tanácsos, mert a' földnek 'sírja leginkább felllyül vagyon... Őszszel leg apróbb borozdákra kell szántani, sűrűbb, és vastagabb termés lesz..." - szólt a jótanács. 62 A nyomásos földművelési rendszer tehát igen korszerű eljárásnak bizonyult, amely a föld termőképességének növelését szolgálta. 63 A négy kalkatúra bevezetését a kerület szorgalmazta, 64 aminek létjogosultságát Lacházán a földterület kisebb volta megakadályozta - mint mondották a gazdák. A három nyomás viszont a XIX. század második feléig érvényben maradt. Az egyes földes gazdák a redempcionális összeg arányában évről-évre újraosztásban kapták meg földjeiket. A kerületi földmérő végezte ezt a munkát, amit a „Redemptionális Lajstromban" rögzítettek. A földmérés lánccal történt. Ennek pontos méretét nem ismerjük. BOGDÁN István II. József 1786. évi rendelete alapján 10 bécsi ölben határozza meg a hivatalos nagyságát, amely 18.98 méternek felelt meg. Más vidékeket figyelembe véve nagy ingadozást tapasztal (3-47m), s átlagértékként 1 láncot kb. 23 méterben határoz meg. 6 "' A Kiskunságban - s általában a hármas kerületben - a pozsonyi és bécsi mértékek használatát írták elő, ezért a 10 öles lánc elfogadható értéknek tekinthető. Viszont, a lacházi adatok kétféle, kis és nagy láncról szólnak. A „Csókái Osztályra való Redemptionális Lajstrom" szerint 1799-ben a dűlő „Hosza 92 láncz Szélessége harmadfél ftokra adódott 1 öl." Az 1812. évi „Csókái Pusztának fel osztó Lajstroma" meghatározza, hogy „Az Első osztálynak Dűleje 20 Lántzos az Nagyal, szélességében minden 5 ftra 3 öl, az Második Osztály hoszában 17 Lántz az Nagy Lántzal szélességben minden 5 ftra 3 öl adatot"; „A° 1813 Die 29 k Mart. Napján Csókái kis Osztály földeket e' szerént osztottuk ugy mint hoszsza 20 Lántz a kis Lántz Minden forintra szélességben 1 ölet" számítva - jegyezték fel. Az 1828. évi földmérés alkalmával az „Csókái kis Osztály"-nak szélességét 6 forintos földre számítva egy ölben, s a dűlő hosszát pedig 100 ölben határozták meg. 66 Ez utóbbi számadat alapján megkísérelhetjük a lánc mértékegység meghatározását. A „Nagy Lánc" mint említettük 10 bécsi ölnek felel meg (18,98m). Ennek megfelelően a csókái „kis osztály" 20 lánc hosszúsága kb. 380 méter lenne. Viszont tudjuk 1828-ból, hogy annak hossza 100 öl, azaz mintegy 190 méter tehát ez esetben a „Kis Lánc" fele a nagynak, megfelel 5 bécsi ölnek (9,49 méter). 67 158
