Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Novák László: A Duna-Tisza köze északnyugati vidékének településnéprajzi viszonyai a 18–19. században
Matis János, Molnár István, Legentsi András, Lendvai István, Nagy Jancsi, Párinka János, Piszke Jakab, Rácz Mátyás, Süveges Tóth István, Szabó Mátyás, Szabó Sándor, Szálai Péter, Szetsei Ferenc, Sudár János, Takáts Mihály, Terelmes András, Takáts István, Vég János. 2H A „Laczházi Irredemptus Lakosok által" 1756-ban a katonaságra tett költségeinek feljegyzése során újabb nevek bukkantak elő, így Bódog János, Fülöp János, Babarczi Takács, György Kovács, Rusa Ádám, Halasi Mihály, Tököli János, Illés Mihály, Verebes András, Váradi János. 29 Az 1769. évi katonai esztendőre vonatkozó összeírás eszerint ,,A' kiknak Házok, van, föld nélkül, és Irredemptusoknak hivattatnak" számuk 66 fő.. 30 Az említett irredemptusokat földnélkülieknek említették, azonban az adózásuk alapján vagyonnal, földdel rendelkező gazdáknak minősültek. Természetesen, az irredemptusok száma nem csak az apai birtoktól még el nem szakadt nőtlen ifjak, s birtokaprozódás, hanem bevándorlók (béres, szolga, pásztor, iparos) révén is gyarapodhatott. A bevándorlók előtt is nyitva volt a földszerzés lehetősége, ha bírta anyagi erővel. Annyi földet kellett szereznie, mint amennyi legalább a legkisebb lacházi birtokos tulajdonában volt: ,,A' Földeknek váltása alkalmatosságával a' Földek ki osztásában a' melly leg alsó Clavis a' Flegységekben observaltatott, ha annyi Quantitású Földeket nem bír, vagy meg nem szerez magának a' Kül helyről bé jött Jövevény minden appertinentiakkal edgyütt Redemptusnak ne tartasson, sőt hogy a' Bor mérésis annak meg ne engedtessen" - hozta meg határozatát 1795-ben a Jászkun Kerület, ami Lacházára is kötelező érvényű volt. 11 A redempcionális összegnek megfelelően meghatározott mennyiségű földterületet osztottak ki. A források erre vonatkozóan nem adnak konkrét tájékoztatást, a Liber Fundi csupán összeget tartalmaz, földterületet, birtoknagyságot nem. Jóllehet a kiváltságos Jászkunságban jobbágytelek, sessió nem létezett, a „sessió" névhasználat ismeretes, meghatározott birtoknagyságot jelentett. Az említett 1769- évi összeírás szerint Lacházán kettő 3/4, harminckettő 2/4 és egyszázhuszonnégy 1/4 „sessiós" redemptus gazda volt. A sessio és forint közötti összefüggést a Kerület egyik 1795. évi rendelete világítja meg. „Hogy... a' Megyebéli Lakosok az elöl fordulható szükségben a' Gabonabeli fogyatkozásnak ideje alatt az éhségtől, és drágaságtól az előre esztendőnkint bé-szerzendő Gabonák által meg-óltalmaztassanak", ezért a hatóság előírta minden helység számára, hogy megfelelő helyen vermeket készítsenek, ahová ki-ki a birtoka alapján kirótt gabona mennyiségét beszolgáltatni köteles. A „közönséges Gyülekezet által parantsoltatik... ki ki edgy 4 : ' Sessio, az az egy kötélnyi, vagy is 100 ftos Redemptiojú földitől és birtokától 4. Posonyi mérő Gabonát /: kinek mind az által tettzik, tiszta kétszeres búzából, rosból, árpából, kölesből a' vagy KukoriczábóL/ a' Közönséges Helybéli Tárakban beadni köteleztetik..." Továbbá arról is rendelkeztek, hogy „Méltó és szükséges volna, hogy -^földtelén emberek, a' Lakosok is, kik a' szükségnek idején még eddig leg inkább támaszkodtak a' publica provisiohoz, legalábbis a' szerént, mint edgy 1/16 Sessio, vagy 25 forintos Redemptiojú földes Gazda, a' maga birtokától... a' Közönséges Gabona Tárakba bé-adni köteleztetnének..."12 Az említett dokumentum rendkívül fontos adatokat tartalmaz. Mindenek előtt megtudhatjuk, hogy az irredemptusokat „földtelen embereknek", „lakosoknak" nevezték, akik viszont - mint már utaltunk rá - vagyonnal, sőt földdel is rendelkezhettek. Mégpedig megfelelhettek 25 forintos redemptusnak, azaz fél fertály sessiós gazdának. Az 1/16 sessiós, vagyis 25 forintos „földes gazda" viszonylag sok, 10 kh.-os földbirtokkal rendelkezett. Az 1/4 sessió 100 forintos földnek felelt meg, amely egy kötél nagyságú terület volt. BOGDÁN István a Kiskun Kerületből, Félegyházáról mutatja ki, hogy 1 hold 0,025 kötél földterület, s ennek megfelelően 1 kötél 40 hold, azaz ennyi földet kapott egy 100 forintos redemptus gazda. 11 Lacházán a XVIII. század második felében 1600 D öles holddal számoltak. Legalábbis az 1789/ 90. adózó évre szóló birtokösszeírás alapján erre következtethetünk. A számítás alapja a pozsonyi, s az ennek megfelelő bécsi D öl, amely 36 (6x6 láb) П lábnak felel meg. A D ölet barázda mértékegységbe számolták, amely megfelelt 25 П ölnek. 64 barázda alkotott 1 holdat, s ennek megfelelően 1600 D öl tett ki egy bécsi holdat, azaz 1 katasztrális hold földterületet. 1 ' 1 Az említett 137
