Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Gócsáné Móró Csilla: Adatok egy Pest megyei reformkori köznemes életútjához és pályaképéhez – Dubraviczky Simon
de a reformszellemet magukban hordozták. Az 1839-40. évi diéta a reformok tekintetében nagyobb, átfogóbb erejű sikereket nem mondhatott magáénak. Néhány részeredményt hozott a szólásszabadság, a sajtószabadság és a nyilvánosság kérdésében. Szólnunk kell egy fontos, Dubraviczky személyét is érintő határozatról. Az 1840-es országgyűlés a büntető jog reformját úgy tekintette, mint a szabadelvű haladás elengedhetetlen követelményét. A büntetőtörvénykönyv reformjának előkészítésére ezért a legkitűnőbb emberekből egy bizottság alakult meg. 129 Deák Ferenc Wesselényi Miklóshoz írott levelében /1841. december 15./ Pázmándy Dénes, Klauzál Gábor, Palóczy László, báró Eötvös József, Pulszky Ferenc, Hertelendy Károly, Dubraviczky Simon neveit sorolta fel. 130 Ezek a liberális politikusok olyan javaslatot készítettek, amely akkor bármely nyugat-európai ország becsületére vált volna. 111 Ezek olyan haladó törekvések voltak, amelyek egy részét csak 1848-ban lehetett megvalósítani. 132 Dubraviczky Simon jogi szakértelmének, hosszú vármegyei pályafutása során szerzett ezirányú tapasztalatának, liberális gondolkodásmódjának elismerése az is, hogy Deák nemcsak ennek az országos feladatnak megoldásában, de majdani minisztériumában is munkatársának hívja a pesti első alispánt. Az 1840-es évek fordulóján Dubraviczky politikai pályafutásának csúcsán állt. Nemcsak megyéjében, de országosan is köztisztelet övezte. Ott volt minden olyan bizottságban, mely korának leghaladóbb célkitűzéseit vállalta fel. Nem meglepő hát, hogy 1841-ben őt jelölik az alnádori tisztségre. Széchenyi naplójából szerezhetünk erről tudomást: „Ürményi lett alnádor Dubraviczky helyett, - roppantul mérgelődöm ezen." ш 1841 a megyei tisztújítás éve volt. A május 5-én Budán, Prónay Albert adminisztrátor elnökletével összeült közgyűlésen az első alispáni tisztre Dubraviczky Simon, Simontsits János, Beniczky Ádám és Fáy Mojzes urakat jelölték. Közülök az első alispáni hivatalt hosszú évek óta ellátó, a megye egész közönségének megelégedését bíró Dubraviczky Simon urat választották meg általános többséggel. 13 ' 1 1841-től 1845-ig bár Dubraviczky maradt Pest megye első hivatalnoka, de az 1840-es években politikai vezető szerepét lassan elveszítette. Mellette felnőtt egy új nemzedék, amely már a radikálisabb ellenzéki magatartás híve volt. Dubraviczky mérsékelt-liberális politikai mentalitása túlhaladottá vált. Jól példázza ezt a folyamatot az a tény, hogy a megye rendéi az 1843-as követválasztás alkalmával - újból - e fiatal generáció képviselőit: Szentkirályi Móricot és Ráday Gedeont választották meg. Az 1840-es években a pesti megyeháza ünnepelt szónoka, majd 1847-ben országgyűlési követe a radikális Kossuth Lajos lett. Az ő politikai működése által Pest az ország vezérvármegyéjévé vált. A kezdetektől két ágra oszlott reformtábor közötti nézetkülönbség az 1840-es években kiéleződött. 1841-ben egy hosszú, politikai küzdelem vette kezdetét, amit a reformmozgalom két nevezetes személyisége: elindítója, Széchenyi István és a Wesselényi-féle nemesi ellenzéki politika továbbfejlesztője, Kossuth Lajos vívott egymással egészen 1848-ig. 135 Dubraviczky Simon fontos jellemvonását figyelhetjük meg Kossuth személyével kapcsolatban. Álláspontja már elvált Deákétól, inkább Széchenyi felé hajlott. A gróf és a pesti alispán politikai működésében közös vonás a József nádorhoz való viszonyulás is. Dubraviczky Simon megyei politikai pályafutása során mindvégig megőrizte - határozott és liberális állásfoglalásai ellenére József nádor-főispán iránta való bizalmát, aki olyannyira értékelte az alispán önálló jellemét, liberális, de higgadt gondolkodásmódját, hogy 1841-ben alnádori tisztségre, majd 1845-ben az adminisztrátori állások betöltésénél Zólyom megye adminisztrátorává ajánlotta őt. 136 A kormány azonban nem akarta az ellenzéki politikust ilyen bizalmi állásba helyezni. Helyette tanácsossá nevezte ki őt a helytartótanács átszervezése során. 137 Dubraviczky kora előrehaladtával kezdett belefáradni a sok felelőséggel és izgalommal járó alispáni munkába, így elfogadta a nyugalmasabb tanácsosi állást. 1845-ben megvált a Pest vármegye élén 13 évig viselt felelősségteljes első alispáni hivatalától. 120
