Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Jakus Lajos: A töröktől megszabadított Vác 1596–1622
Buda és Pest ostroma 1602-ben az néma barát csak benn Házában. Az suplicatiokat /kéréseket/ feő kamarás kézben attak, az osztotta el kit kamarára, kit Hadakozó Tanácsra Császárnak osztán az mint nekiek teczett úgy attak eleiben az dolgot: kibül sok alkalmatlanságok következtek." KÉSZÜLET BUDA OSTROMÁRA A törökök béketárgyalást kezdeményeznek, Giovanni Maria Isolani grófot, Fehérvár fogságba került parancsnokát küldik közvetítőnek békejavaslataikkal, számítva Buda újabb ostromára. Koháry Péter július 2-án értesíti testvérét, Beniczky Ferencet: „lm most két esztendeig való frigyet akarnak a váci szigetben tartani. A tatár khán követi ott lesznek Soffi Imam pasa és a budai kadia leszen onnét a tractatusban. Innét pedig gróf Suiez a komáromi kapitány, Szuhay Uram és Nádasdy uram leszen." n Három nappal ezután, elég későn, június 5-én, Rudolf kinevezi Rusworm marsaik a hadsereg élére. A Haditanács a kedvező békefeltételek diktálása érdekében elhatározta ismét Buda megvételét, mely az utóbbi évben sikertelenül végződött, csupán Pestet lehetett megtartani. A komáromi táborban folynak a béketárgyalások, a törökök hozzájárulnak Pest, Esztergom és Erdély Habsburg-kézben maradásához, de Eger és Kanizsa megtartásához ragaszkodnak. Az alkudozások augusztus 30-áig tartanak, eredménytelenül záródnak. Rusworm közben a Dunán négy hajóhidat építtet, egyiket Vácnál. Szeptember 17-én Esztergomban a tábor, átkel a Dunán Verőce alatt. Vác török őrsége a várat feladja. Rusworm marsall Oroszy Andrást bízza meg őrzésével. Feladata egyben a szárazföldi és vízi utak ellenőrzése, hogy meglepetés ne érje a felvonuló hadat, amíg Buda ostroma tart. 23 7
