Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

H. Bathó Edit: Adatok a Tápió-mente lakodalmi szokásaihoz

vótak a gyerekek ... Utána a férfire már nem is nagyon figyelt. Nem törődött vele, a gyerekek lekötötték."

71 Az asszonyi életet egy idős farmosi asszony így foglalta össze: „Mikor fiatal vótam, azt hittem enyim az egísz világ. Pedig még a sarkábul se jutott."

72 X. ÖSSZEFOGLALÁS Dolgozatunk arra vállalkozott, hogy — a teljesség igénye nélkül — átfogó képet adjon a Tápió mente lakodalmi szokásairól. A vizsgált települések lakói zömében magyarok, de néhány faluban élnek szlovákok is. Vallásukat tekintve a többség római katolikus, ugyanakkor jelentős a református és az evangélikus hívők száma is. A vidék házassági viszonyait a XX. század elejéig erőteljes endogámia jellemezte, de mindig kimutatható és nyomon követhető az exogámia állandó megléte is. A lakodalmi szokásrend tekintetében a Tápió mente települései egységet alkotnak. A párválasztásnál minden faluban jelentős szerepet játszottak a közvetítő asszonyok. A legtöbb házasság komendálás útján jött létre, amely során a legfőbb tárgyalási szempont a vagyon, a föld mennyisége volt. Valamennyi faluban általános a két háznál egy időben tartott lakodalom. A területre jellemzőnek tartjuk a külön haladó, két esküvői menetet, a menyasszony esküvő utáni kikérését, a koszorúskendő készítését és a bokrétapénz szedését. A tápió mente lakodalmi szokásait vizsgálva, egyes jelenségek esetében érezhető a szomszédos Jászság kulturális hatása (jegyajándékok: jegykendő, jegying, jegy cipő, a birkapörkölt, mint lakodalmi étek, a lakodalmi rostélyos kalács elnevezése), de fellelhetők szlovák szokáselemek is (mátohák, lakodalmi örömfa). A Tápió vidék lakodalmi szokásrendjében néhány palóc vagy palócosnak tartott elemet is regisztrálhattunk, (örömkalács, hérész, hajnali tűzugrás.) A vidék egykori gazdag lakodalmi szokásaiból napjaink lakodalmai is számos szokáselemet megőriztek. (Lakodalom két háznál, vőfély, bokrétapénz, örömkalács.) IRODALOM BAKÓ Ferenc 1987 Palócföldi lakodalom. Budapest BARNA Gábor 1973 A jászdózsai lakodalom. In. Jászdózsa és a Palócság (szerk. Barna Gábor— Szabó László). Eger—Szolnok. 153—187. BATHÓ Edit 1983 A jász lakodalom szokásrendszere. In. Lakodalom (szerk. Nóvák László— Ujváry Zoltán). Folklór és Etnográfia 9. 155—167. Debrecen. BATHÓ Edit 1991 Mozsgó és vonzáskörzetének lakodalmi szokásai a XX. században. (Megjelenés alatt álló kézirat.) BERECZKY Ibolya 1985 Adatok a népi táplálkozáshoz a Tápió mente néhány településén. In. Tápió mente néprajza (szerk. Ikvai Nándor). I. Studia Comitatensia 15. Szentendre. BOROVSZKY Samu 1910 Magyarország vármegyéi és városai. Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegye. I—

II. Budapest. 71 Kókai Jánosné, Nagy Agnes, 77 éves, r. k. Tápiósáp. 72 Adamecz Pálné, Káplár Teréz, 80 éves, r. k. Farmos. 511