Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)
H. Bathó Edit: Adatok a Tápió-mente lakodalmi szokásaihoz
H. BATHÓ EDIT ADATOK A TÁPIG MENTE LAKODALMI SZOKÁSAIHOZ Dolgozatunk a Tápió patak mentén elterülő löszös dombvidéken, az ún. Tápió mentén 1 fekvő 15 település: Farmos, Kóka, Mende, Nagykáta, Pánd, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiósáp, Tápiószecső, Tápiósüly, Tápiószentmárton, Űjszász és Uri XX. századi lakodalmi szokásait vizsgálja. 2 A felsorolt falvak Pest megyéhez tartoznak, kivéve Üj szászt, amelyet Szolnok megyéhez csatoltak 1950-ben. A táj központja Nagykáta. 3 „Nagyobb város nincs e vidéken. A főváros közelsége okozta, hogy az ipar és kereskedelem minden tényezője oda siet." 4 A falvak lakói túlnyomó többségükben magyarok, csupán Menden Tápiósápon és Tápiószentmártonban élnek tótok. Vallásukat tekintve a terület lakossága római katolikus, kivéve Pándot, amely tiszta református község. A református vallás hívei élnek még Szentmártonkátán, Tápióbicskén, Tápiósápon, evangélikusok pedig Menden, Tápiósápon, Tápióbicskén és Tápiószentmártonban. A Tápió mente 1945-ig jellegzetes nagybirtokos terület volt, amelynek társadalma igen változatos képet mutatott, s benne a nincstelentől a sok ezer holdas földesúrig minden réteg megtalálható volt. 5 * * * Az emberi élet egyik legfontosabb állomása a házasságkötés, a lakodalom. Lebonyolítása alapos előkészítést, gondos szervezőmunkát igényel, amely érdekében összefog nemcsak a család apraja-nagyja, de segédkeznek a rokonok, a barátok és a szomszédok is. A nagy esemény, a párválasztás önmagában is döntő fontosságú, de a házassági szertartáshoz kapcsolódó különböző szokások még jobban fokozzák annak misztikumát. A lakodalmi szokások fő szerkezetükben szinte minden vidéken megegyeznek, de bizonyos elemeik tájanként eltérő, különböző vonásokat mutatnak. 6 A Tápió mente lakodalmi szokásait a hagyományos szempontok szerint vizsgáltuk, kiemelve a szokáskörhöz kapcsolódó helyi sajátosságokat, szokáselemeket. I. A FIATALOK ISMERKEDÉSI ALKALMAI Egy-egy falu fiatalsága általában ismerte egymást, de a másik alaposabb megismerésére adtak lehetőséget a különböző közös munkaalkalmak (aratás, cséplés, szüret, kukoricafosztás, tollfosztás, fonó stb.), ahol megfigyelhették, milyen dolgos, szorgalmas az illető legény vagy leány. „.. .Éppen emlikszek is ra ... gépeltünk, oszt hortuk együtt a petrencét, oszt úgy ismerkettünk meg." 7 1 KOSA László—FILEP Antal, 1978. 183. 2 Ä gyűjtést a Tápió menti falvakban 1989-ben, 1980-ban és 1981-ben végeztem. 3 ÖRSI Julianna, 1985. II. 657. 4 Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben. II. 1891. 173. 5 ÖRSI Julianna, 1985. II. 657.; BOROVSZKY Samu 1910. I. 6 BATHÓ Edit, 1991. 3. (Megjelenés alatt álló kézirat) 7 Gál Józsefné, 79 éves r. k. Pánd. 493