Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Ikvainé Sándor Ildikó: A lakodalom előkészületei Petőházán

db 2 kg-os kenyeret, de az nem fogyott el mind, mert a húsokhoz rizst ettek, amihez nem kellett kenyér. Kaptak ajándékba egy nagy kosár uborkát is, amiből a salátát készítették.

38 A hét közepén megsütötték a tortákat, de hogy meg ne romoljanak a meleg időben, csak a hét végén krémezték és díszítették őket. (Erről még részletesebben szólunk.) A következő nap a levestésztára került a sor. 25 tojásból gyúrták. Petőházán az ünnepi levestészta — emlékezettől kezdve mind a mai napig — a hajszál vékonyra vágott metéttészta. (Csigatésztát nem szoktak csinálni.)

39 Ezt is a sütőasszonyok készítették el. Kb. 3—4 ujjnyi hosszúságúra metélték, majd a szüső szoba bevetett ágyainak tetején fehér papíron elterítve szárogatták meg. KALÁCSOK, KUGLÓFOK A levestészták elkészítése után a kalácsok, kuglófok sütése következett. A század első évtizedeiben több kalácsfélét sütöttek, mivel akkoriban nem ismertek annyi süteményt, mint most. A töltelékes kalácsok közül a mákos és a divós kalácsot kedvelték. Nagy keletje volt a kuglinak (kuglóf) is. Élesztős tésztából mazsolás kuglit

40 csináltak. A tojássárgáját adták hozzá. Cserépformában, kemencében sütötték. Lakodalmakhoz mind összeszedték a faluból a kuglófsütőket, így különböző nagyságúak voltak, kisebbek is, nagyobbak is. 1934-ben Hadarics Terézia és Iváncsics Nándor lakodalmában 20 kuglófot sütöttek. Abban az időben a lakodalom reggelén tejeskávét vagy fekete kávét

41 szoktak adni a segítőknek és a családtagoknak. Ehhez szolgálták fel a kuglit. De a lakodalmas asztalra is feltették, s borozás közben fogyasztották. Az 1960-as években már nem sütöttek kuglófot, mivel addigra a kemencéket szétbontották. (1961ben már csak egy kemence volt a faluban.) Két kalácsfélét sütöttek a régi lakodalmakban : kálinkót és kujcsos kalácsot. A háború után lassan ezeknek a sütése is elmaradt. 1961-ben az Ikvai—Iváncsics lakodalomra ugyan sütöttek 30 db kujcsos kalácsot, de kálinkót nem, mert nem volt aki vigye. A kalinkó gömbölü, karika alakú, fonott kalács, a közepe lukas. „Két fonyást ó'sszifora/tunk, a harmadikkal beszegtük. Ezt szokták az üveg nyakára húzni, mikor megy a menet. A főfínyek és mások is vitték az 38 Akkoriban még nem sok uborka termett a házaknál, nem termesztették nagyban, leadásra, mint most. 39 1961-ben, mivel az egyik menyasszony alföldi volt, hoztak magukkal csiga tésztát, ezen kívül húsféléket és hordóskáposztát is vittek: SZ. MORVAY Judit, 1950. 160. s azt is kifőzték. Petőházán a levelébe takart, savanyított töltöttkáposzta is ismeretlen volt, ezért a menyasszony és édesanyja készített egy 30 literes lábassal, hogy ne maradjon ki a lakodalmas menüből ez se. 40 A kuglóf kugli néven a Rábaközben már 1867-ben szerepel a lakodalmas sütemények között Vargyas Endre vőfély könyvében. (Ausztriában 1697-es szakácskönyvben írják le először.) Magyarországi történetét KISBÁN Esztertől olvashatjuk a cukor, torta, kávé elterjedésének elemzésével együtt: 1987. 255, 257—258., bemutatja, hogy Észak-Dunántúl a táplálkozási újításokban élen jár. Következtetései beigazolódtak Petőházára vonatkoztatva is. 41 A kávé Magyarországon a múlt század közepétől követhető nyomon parasztlakodalmakon, búcsúkon, de mindennapi használata csak az 1900-as évektől számítható KISBÁN E. kutatásai szerint. A fent hivatkozott 1867-es főfélykönyv a kávét az étkek sorában utolsó fogásnak írja (KISBÁN Eszter, 1987. 258, 1988. 151, 163, 167.). Míg Petőházán reggel, Kapuváron uzsonnára szolgálták fel a kávét kuglival, kalinkóval (PODMANICZKY Zsuzsanna, 1943. 64.). 485