Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Ikvainé Sándor Ildikó: A lakodalom előkészületei Petőházán

A távolabbi szomszédok, utcabeliek, akik nem voltak meghívottak ajándéka a következő volt: 10—15 db tojás 1 kg cukor V2 kg vaj vagy zsír 10 dkg kakó vagy kávé esetleg rizs. A meghívottak és tisztségviselők ajándéka: 25—30 db tojás 2 kg cukor 1 kg vaj vagy zsír 1 kg rizs <1—2 kg liszt 10 dkg kakaó 10—20 dkg kávé sütőpor dió (ritkábban) Azok a meghívottak, akik készültek eljönni, a fentieken kívül családonként egy-egy tikot (tyúk) is hoztak.

34 Ennek vitelét a hozó jelezte, de csak később került sor az elküldésre. A meghívottak közül, akik tisztségviselők, tehát illetíkesek voltak (násznagyok, vőfik, koszorúslányok), a fenti nyersanyagokon és a tyúkon kívül még tortát is küldtek. A távolabbról érkező rokonok tyúkot nem hoztak, de tortát igen. Ehhez jött még a meghívottak külön nászajándéka. A vidékről jövő rokonok azért nem hoztak tyúkot, mert csak a lakodalom napján érkeztek, a tyúkokat viszont előző nap le kellett vágni. A fiatalok útnak indításához szánt nászajándékot vagy a nyersanyagokkal együtt hozták a meghívottak, vagy pedig a tik- és tortavitelkor. Ha a hordásig nem döntötték el, hogy mit vegyenek, akkor a hozó a háziasszonytól megkérdezte, mi az, amire még szükség van, mit nem kaptak még az ideig a fiatalok? Meg is nézte, hogy addig mi minden gyűlt össze, így б maga is könnyebben tudott határozni. A hozó általában a meghívott család gazdasszonya volt. Ekkor adta meg a választ arra is, hány szemíl fog részt venni a lakodalomban. Az 1961-es kettős lakodalomkor az egyik fiatal pár az alább felsorolt (kb. fél évvel később összeírt) ajándékokat kapta: A vőlegény rokonaitól: Kínai, festett írókészlet, vázákkal 3 db neccelt terítő asztalra és éjjeliszekrényre Díszpárna Miska^kancsó és beregi keresztszemes terítő Értékes könyv Herendi hamutartó és váza 34 Petőházán a „jobbágy kor" marad váayának tartják a hordás szokását. Valóban, az 1769-es urbárium kimondja, hogy minden egészhelyes gazda esztendőnként köteles a földesúrnak „két csérkét, két Kappanyt, tizenkét Tojást, egy Icze ki főzött Vajat" adni, s azon fölül ugyanezt ani kell az „Ürnak, vagy Aszszonynak Menyegzőire", de azok gyermekeik kiházasításakor ez már nem kötelező. (OL. С 59. Helyt. Lev. Dep. Urb., Tab. urb. 10.) 481