Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)
Ikvainé Sándor Ildikó: A lakodalom előkészületei Petőházán
kendőt, de olyan is van aki nyakkendő nélküli begombolt inget, illetve kihajtott nyakú inget visel (4. kép). A vőfélyek bokrétája ugyanolyan maradt, mint a század elején volt. 1950 után, az 1970-es évekig a praktikusság lépett előtérbe. A menyasszonyok igyekeztek olyan ruhát csináltatni (s a koszorúslányok is), amit később bálok, táncmulatságok idején is viselhettek. „A menyasszonyok fehér báli ruhához hasonló öltözetben, a koszorúslányok pedig ugyanolyan, hosszú, rózsaszín vagy kék ruhában vannak" — írja 1954-ben Ikvai Nándor. A férfiak többnyire fekete pantallót, nyakkendőt, vagy csokornyakkendőt, kevesebben csizmanadrágot viselnek az esküvőn. 24 (5—6. kép). Megváltoztak a virágcsokrok. A menyasszony rózsa helyett liliomot vagy kálát kapott, az 1960-as években pedig a szekfű lépett előtérbe. A koszorúslányoknak már az 1950-es években is szekfűcsokruk volt (5. kép). A násznagyok kabátjára az 1950-es években még kitűzték az élő rozmaringot, később ez végleg elmaradt. 25 A vőlegény századeleji mirtuszágacskája — most már szalag nélkül — ismét divatba jött, s az 1980-as évekig megmaradt. Az 1980-as években újra divatba jött a bő, szinte földig érő csipke, vagy tüllruha, eleinte gerbera csokorral, később apró rózsacsokrot viseltek mellé. A fejdísz viszont az utóbbi évtizedben az üzletekben kapható legkülönbözőbb fátylas vagy fátyol nélküli virág-, vagy kalapmegoldású (8. kép). A férfiak többnyire fekete öltönyt viselnek, kevesen fehér, illetve színes (kék, bordó) szövetruhát. Ismét divat a csokornyakkendő fehér kesztyűvel. Művirág helyett inkább élő virágot használnak, mely a meny asszonycsokor virágjával egyezik. De előfordul, hogy nem tűznek ki semmit (8. kép). AZ ESKÜVŐ NAPJA, A LAKODALOM IDEJE, LEVÉLSZÍNES LAKODALOM A legidősebbek, a mai 70—80 évesek visszaemlékezése szerint szüleik, nagyszüleik idejében is, Petőházán mindig kedd volt az esküvő, illetve a lakodalom napja. Ez csak az utolsó 40 évben változott meg. A környező községekben pl. Fertőendréden, Fertőszentmiklóson szintén kedden volt, a távolabb levő Hegykőn pedig szerdán tartották*. A vasárnapi, illetve ünnepnapon tartott esküvőt az egyház régen tiltotta, illetve meghatározta, hogy milyen napon legyen a laAz esküvő napja az 1945—50-es évektől kezdve fokozatosan áttevődött vasárnapra, esetleg valamilyen ünnepnapra. A szabadidőhöz kellett igazítani a lakodalmat, mivel — különösen a téeszesítés után — mindenki dolgozott, a munkodalom. 26 24 IVÁNCSICS Nándor, 1956. 38. 25 1961-ben az Iváncsics testvérek esküvőjén már rekonstrukció volt a rozmaringtűzés. Ikvai Nándor bocskai ruhája és menyasszonyának csipkebetétes, gyöngygyei díszített ruhája, valamint hosszú fátyla kivételes, illetve egyéni tervezés volt. A korona alakú koszorú akkor még üzletben kapható volt. A másik menyasszony, Lang Etelka fejdísze, rövid fátyla a legújabb divatot képviselte. 26 Vö. NOVAK László, 1983/b. 25.; Kapuváron a díszes, nagy esküvő mindig vasárnap volt, az egyszerűbb, kis esküvő kedden. PODMANICZKY Zsuzsanna, 1943. 61; KAKUK Mátyás remek tanulmányban mutatja be a házasságkötés napjainak két évszázadon keresztüli változását Kunszentmártonban. Nekünk nincs adatunk az esküvő napjának ilyen vándorlására, s arra sincs példa, hogy a holdjáráshoz igazították volna a házasságkötés idejét. KAKUK Mátyás, 1983. 476
