Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Ikvai Enikő: Petőháza népéletéből és hagyományvilágából

Ennek egy variációja; amikor a falhoz ütögették számolás helyett mondták: „Eta, peta, gondora, Haja, futa, dóba" a dobára valakit meg kellett dobni, de a résztvevők a kijelölt helyükről csak a futa-n&l mozdulhattak el.

63 Eldugós játéknál karéba (körbe) álltak a lányok a réten, füvön, ház előtt. Az egyik változatban hátuk mögött körben adogattak kézről kézre valami tárgyat. A kör közepén levő mondogatta: „Csön-csön-gyűrű, arany gyűrű, nálad, nálad, ezüst gyűrű, itt csörög, itt pörög, itt add ki." Ekkor rámutatott valakire, ha eltalálta az ment a körbe, ha nem, ment tovább a játék. Ennek variációja, hogy egy spárgára gyűrűt fűznek és azt maguk előtt a körben lökdösik kézről kézre, hogy a körbeálló ne vegye észre, hol megy a gyűrű. A játék lényege alenti. Egy régebbi változatban két csoportot alakítottak. Volt egy kavics vagy tárgy amit eldugták, valakinél úgy hogy a dugó csoport elment a sarokba és megbeszélte, kinél lesz a tárgy. A másik csapat elkezdte a verset és sorra mutatott ütemre ujjukkal az ülő pajtásaikra. S amikor odaértek a versben, hogy íci, akkor ki kellett tárnia a soronlévőnek a tenyerét, hogy benne van-e a tárgy. „Itt-csörög-itt-pörög-teadod-ki" olvasták ütemesen. Ha eltalálta akkor a másik csapat dugott, ha nem, újra kezdték. Ha fölszáradt a föld, tavasszal a fiúk, de még inkább a lányok csigáztak. A boltban színesre festett, esztergályozott csigát vetettek a szüleikkel, aminek a hegyébe egy csigaszeg (kis gömbfejű) volt verve. A játékhoz tartozott egy rövid (60—80 cm nyelű és spárgájú) ostor. Az ostor spárgáját, kóccát rácsavarták a csiga fején 2—3 sorban kiesztergályozott csigamenetre. Letették а földre és hirtelen megrántották, így a csiga pörögni kezdett. Ezután az ostorra hajtották, csépelték, közben a csiga pörögve fel is ugrott, hogy mindig lendületet adjanak a pörgéshez. Aki minél tovább (néha percekig) pörgésben tudta tartani a csigát az volt az ügyesebb.

64 A hinta régebben ismeretlen volt. Csak búcsúkor volt a faluban hinta és ringispil. Egyéb alkalommal egy kidöntött fatönkre tették a szekér ülésdeszkáját és így lombitáltak. A dalosjátékokat már serdültebb, nagyobb, sőt némelyiket eladósorban lévő lányok játszották. Főleg a lányok soraiban voltak kedveltek az énekes, dalos, színpadi képet is formáló játékok. A tolvaj ember с játéknak egy változatát leltem fel. Egy gyerek leguggolt, a kezébe hajtotta a fejét és hunyt. A többi körülötte állt és válaszolt ezzel a szöveggel és dallammal. Egyszercsak felpattant a hunyó és megkergette őket. Akit megfogott, az lett a hunyó. Iváncsics Nándorné (72. é.) 63 Vö. HAJDÚ Gyula, 1971. 99. 64 Vö. HAJDÚ Gyula, 1971. 130. 439