Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Ujváry Zoltán: Interetnikus kapcsolat vagy asszimiláció?

UJVÁRY ZOLTÁN INTERETNIKUS KAPCSOLAT VAGY ASSZIMILÁCIÓ? Az IKVAI Nándor által szerkesztett két jelentős monográfia — Börzsöny és Tápió mente néprajza — az interetnikus kapcsolatok számos kérdését veti fel. A Börzsöny kötet anyaga nyomán IKVAI Nándor tömören összefoglalta az et­nikai és interetnikai vizsgálatok tanulságait. Hangsúlyozza, hogy „a néprajzi jelenségek inkább földrajzi, gazdaságföldrajzi, általában természeti törvénysze­rűségeket követnek és mindezeken belül összetartozásukat sokirányú kapcsoló­dás fejezi ki". A geográfiai szemlélettel összefüggésben, de elsősorban a népes­ségre irányítva a figyelmet szólok az alábbiakban az interetnikus kapcsolatok néhány kérdéséről. A témakör vizsgálata során abból az általánosnak tekinthető megállapítás­ból indulunk ki, amely szerint az egymástól elkülönülő földrajzi övezetek te­rületén gazdasági és kulturális különbözőség is megfigyelhető. Ez látványosan elsősorban a tárgyi kultúrában mutatkozik. Ugyanakkor a gazdasági élettel ösz­szefüggő jelenségek a szellemi műveltségek is befolyásolják, s ennek nyomán olyan műveltségi elemek alakulnak ki, amelyek jól jellemzik a térségben lakók kultúráját. A jellemző jegyek a gazdasági jelenségek egyszerű megfigyelése alapján megállapíthatók. De ha ebben a geográfiai zónában a lakosság nemzetiségileg is különböző, akkor már lényegesen bonyolultabb kép tárul a kutató elé: a vizsgálatok nyomán egy szövevényes kapcsolódású kultúra bontakozik ki. A néprajzi jelenségek jól bizonyítják, hogy a kulturális areák tekintetében a hegyvidék és a síkság találkozási övezetében a kulturális kapcsolatok lénye­gesen intenzívebbek, mint más területeken. Ennek egyik — és minden való­színűség szerint legfontosabb oka — gazdasági tényezőkben keresendő. A hegy­vidék termeivényei az alföld irányába vándorolnak és viszont. A kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok egyúttal kulturális kapcsolatok is. A tárgyi kultúrában természetszerűleg jelentősebb a kölcsönhatás. Ezen a téren elsősorban a tárgyi kultúrával összefüggő szoikásolk átadására és átvéte­lére kerül sor. így pl. a mezőgazdaságban az aratási szokások, a szüreti szoká­sok és dalok kölcsönhatása mutatható ki. Ez egyszerű formális kontaktus nyo­mán jön létre. A népélet más területein azonban már sokkal bonyolultabb a kulturális kapcsolat. Számos tényezőnek kell szinkronban lenni az átadás-átvétel folya­matában. A Kárpát-medencében élő népek szokásainak (általában a folklórjának) nagyfokú a hasonlósága és igen gyakran a teljes egyezése. Léhetséges-e, hogy az átadás-átvétel, a szellemi kulturális javak áramlása egyik néptől a másikhoz olyan tökéletesen folyt, hogy szinte szellemi nivellá­lódás jött létre olyan népek között, amelyek egyébként eltérő gazdasági-társa­dalmi formációban éltek és nyelvükben sem értik meg egymást? Ügy vélem, hogy a hasonlóság és az egyezés nem — de legalábbis többsé­359

Next

/
Oldalképek
Tartalom