Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Flórián Mária: Halóruha – gyászruha

Lepelben történő temetkezés még a 19. században is előfordult, ettől a szokástól jószerével még két évszázad sem választ el bennünket. így az ilyen temetkezéshez tartozó elemek nyomára bukkanhatunk az újabb paraszti temetési szokásokban is, természetesen már a koporsós temetéshez igazodó formában. Hidegágy Nem térve ki a hidegágy, azaz ravatal felállításának, megvetésének, agyi ruháinak taglalására és a ravatalozás szokásaira, csak azokról a leplekről, kendőkről, szalagokról teszek említést, amelyek a halottat „öltözeteként" követik majd a koporsóba is. A halott alá durvább, fehérítetlen vászonlepedőt terítettek, a halottfogó ruhát. Sóváron ehhez egy derék alatt keresztben haladó, derék alá való kendő is tartozott, amelyet majd a koporsóból kétoldalt kilógattak. A halottfogó ruha rendszerint féllepedő, vagyis egy szél szélességű lepedő volt.

2 De lehetett szélesebb is, amilyenbe pl. Kalotaszeg környékén beletekerték a halottat, ugyanígy a tövisháti Bogdándban, ahol a „kenderfő lepedőbe" úgy csavarták bele a temetés napján a holt tetemet, hogy a feje kimaradjon, s az arcát külön kis fehér kendővel takarták le.

3 Minden bizonnyal szintén a koporsóba emelést könnyítették meg a halott válla és lába alá keresztbe fektetett kendők.

4 A síratásra felkészített halottról már leoldották az állkendőt, a testtartást szabályozó lábujjkötő szalag és az imára kulcsolt kezek csuklóit átkötő szalag azonban gyakran a koporsóba is elkísérte a halottat, hogy így összekötözve képtelen legyen viszszajárni, kísérteni. Az egri Rozália-kápolna valamennyi halottját összekötözött .csuklóval és bokával temették el a 18. század végén.

5 Talán ennek a lábat rögzítő kendőnek utóda a lábtakaró kendő, melyet felülről fektettek keresztbe a halott lábán, s kétoldalt a koporsóból kilógatták.

6 A sóvári ravatalon a fiatal házasok hasára — sarkával a halott lába felé elhelyezve — még egy háromszögbe hajtott fejkendőt is fektettek.

7 A középkori női fej viselet homlokkötő je, amely a korábbi leples temetkezés idején is megillette az asszonyhalottakat, széles fekete bársony homlokkötő formájában a több régies vonást is őrző sóvári halottaskészületben bukkan fel.

8 A hidegágyra fektetett, ill. a lepelbe takart halott Öltözetének elmaradhatatlan tartozéka volt az orcatakaró kendő, vagy ahogy a szakmának a csecsemő számára készített orcatakarót említik, a szömi ruha,

9 a későbbi szemfedő elődje. Ilyen szerepe volt az előbb említett bogdándi fehér kendőnek is. Ugyancsak a korábbi temetkezési szokásra utalnak a Mezőkövesden még a századfordulón is használt szabott-varrt halotti leplek, halotti köntösök, melyeket a ravatalra felkészített halott ruhája fölött alkalmaztak. Ezek vagy elöl hasítékolt, nyaknál széles gallérba húzott, ujjatlan vagy pedig bő ujjú, egyenes szabású, hátul nyitott, hosszú, zsákszerű ruhák voltak.

10 Korábbi szokás szerint a halottfogó ruhával korporsóba emelt halottat lába 2 FÉL Edit—HOFER Tamás, 1966. 356—357. 3. U. KERÉKGYÁRTÓ Adrienne, 1969. 3—4. 32. 4 FÉL Edit—HOFER Tamás, 1970. 146. 5 V. EMBER Mária, 1960. 235. 6 FÉL Edit—HOFER Tamás, 1970. 146. 7 FÉL Edit—HOFER Tamás, 1970. 135—136. 8 FÉL Edit—HOFER Tamás, 1970. 136. 9 FÉL Edit—HOFER Tamás, 1966. 356—357. 10 FÉL Edit, 1965. 236—237. 342