Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Gulyás Éva: A nagykunsági református eklézsiák XVIII. századi anyakönyveinek ábrázolásai

IRODALOM BALOGH István 1960 Beregszászi Pál és a debreceni „rajziskola" 1819—1856. Művtört. Értesítő 1. sz. CSILLÉRY Klára 1971 Magyar népi grafika. NÉ. LUI. 63—82. 1990 Csongrád megye népművészete. JUHÁSZ Antal (Szerk.), Budapest ECSEDI István 1931 A rézmetszés művészete a debreceni Református Kollégiumban, Debrecen GYÖRFFY István 1985 Alföldi népélet. Budapest 1989 Hajdú-Bihar megye népművészete; GAZDA László, VARGA Gyula (Szerk) Budapest HEREPEI János A könyvábrázolás, mint jelkép. KRESZ Mária 1956 Magyar parasztviselet I—

II. Budapest NÓVÁK László 1982 A három város népművészete. Az Arany János Múzeum Kismonográfiái 2. Nagykőrös SZABÓ Zoltán—SZTRINKÓ István 1987 Kecskemét népművészete, (miniatűr könyvek) Kecskemét TAKÁCS Béla 1986 Bibliai jelképek a magyar református egyházművészetben. Budapest é. n. Naiv festészet a református eklézsiák anyakönyveiben, (kézirat) A debreceni Református Kollégium múzeumának adattára. 1983 Registrum funerum. Református Lapja. 45. sz. TÖTH Béla 1976 A debreceni rézmetsző diákok. Budapest TÓTH Dezső 1941 Heves-Nagykunsági Egyházmegy« múltja és jelene. VEREBÉLY Kincső 1987 A bölcsőtől a sírig. Múzsák, 1987/3. 1988 Registrum Vivorum et Mortuorum. Református anyakönyvek illusztrációi a XVIII. századi Magyarországon. In: A megváltozott hagyomány (szerk. Hopp Lajos—Küllős Imola—

Voigt Vilmos). Budapest ZSIGMOND Ferenc é. n. A debreceni Református Kollégium története. Debrecen KIRCHENBÜCHERDARSTELLUNGEN DER REFORMIERTEN KIRCHENGEMEINDEN IN GROSSKUMANIEN AUS DEM 18. JAHRHUNDERT Eine Matrikel enthält auf die Geburt, die Heirat und das Ableben bezüglichen Daten. In Ungarn regelte die Matrikelführung die Synode von Nagyszombat im Jahre 1614, es wurden aber nur die katholischen Kirchenbücher offiziell anerkannt. Die Protestanten erhielten erst im Jahre 1785 von Josef II. das Immatrikulierungsrecht, obwohl sie diese schon vorher geführt haben. Die protestantischen Matrikel wurden dadurch zur Äusserung der Unabhängigkeit dieser Kirchengemeinden. Darum waren diese Kirchenbüchen in besonderer Ehre beschätzt, verziert, illustriert. Die hier präsentierten Darstellungen stammen aus dem Mittelgebiet der Tiefebene, aus Grosskumanien (Kenderes, Kisújszállás, Túrkeve). Die inneren Titelblätter der Matrikel waren illustriert. In den Geburtsregistern sind Symbole der Taufe (Abb. 1., 2., 3.), in den Heiratsregistern Symbole der Trauung (Abb. 4), in den Sterbematrikeln sind Todessymbole (Abb. 6., 7., 8.) z.B. Sanduhr, Schädel, Katafalk, Skelett zu sehen. Die aus Kenderes stammenden Illustrationen präsentieren die Nachfolge Christi (Abb. 10.) und das Titelblatt des Predigers- und Schulmeistersregisters (Abb. 9.). Diese Tempera-, Tuschen- und Wassermalereien waren im 18. Jahrhundert gemacht. Die Bilder sind auch für die Trachtforschung interessant, weil sie die zeitgenössische Damen- und Herren-, sowie die Predigerstracht demonstrieren. Die Zeichnungen sind tatsächlich als primitive Bücherillustrationen zu betrachten. Es war im Debreziner Reformierten Kollegium gewöhalich, dass die Studenten die Matrikel auf gleicher Weise bebilderten. Das Titelblatt das Buches der weih318