Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Bódi Zsuzsanna: A Pest megyei cigányok 1768. évi összeírása

nőből és gyermekéből álló családmag csak egy esetben fordult elő. Bonyolult háztartásról beszélünk, ha a családmaggal más személy is együtt él, vagy több családmagból áll a háztartás. Ezekbe a típusokba az összes család 21,45%-a tar­tozott. A felmenő rokonok (közül általában az özvegy anya élt fia családjával, az oldalági rokonok a háztartásfő vagy felesége árva, hajadon vagy nőtlen testvé­reiből tevődtek össze. A többcsaládos háztartások egyharmada kettőnél több családmagból állt. A háztartások nagyobb részét a szülők és velük élő fiúk/ fiaik családjai alkották, lányok családja csak négy esetben élt a szülőkkel, kö­zülük kettő özvegyen. A többcsaládos háztartásokban távolabbi rokonok is vol­tak, pl. testvér árva gyermekei, vő öccse, de számuk elenyésző. FELEKEZETI MEGOSZLÁS Az összeírtak vallására vonatkozó rovat kitöltése járásonként különböző, az összeíró értelmezése szerint. A kecskeméti járásban, a hét évnél fiatalabbak ki­vételéve 1 !, valamennyi személynek egyenként feltüntették vallási hovatartozását. A kor egyházi összeírásaiban, a Visitatio Canonicá-k mellékleteiben külön je­lölték azokat, akik még nem gyóntak ül. nem bérmálkozták. A korosztályok egybeesése alapján feltételezhető, hogy az összeíró csak e kritériumok megléte esetén tüntette fel a vallási közösséghez tartozást. A váci járásban nem jelölték külön a katolikusokat, esetükben a rovatot laponként töltötték ki. A pilisi já­rásban csak a házaspárok vallása van feltüntetve, de az asszonyoknál sok eset­ben ez is elmarad, néhol viszont a gyermekeknél is szerepel. A solti járásban házaspáronként egy bejegyzés van. A vallási megoszlás vizsgálatánál abból in­dultam ki, hogy az azonos vallású szülők gyermekei szüleik vallását követik. Ez alól egy kivételt találtam. Tök ölön görögkeleti vallású apa és újrake­resztelt anya gyermekeinél katolikus bejegyzés olvasható. A tököli házaspáron kívül valamennyi összeírt a katolikus vagy a református egyházhoz tartozott — a valószínűleg bemondáson alapuló adatok szerint. Reformátusok négy telepü­lésen éltek: Cegléden, Gombán, Nagyabonyban és Nagykőrösön. Gombán és Nagykőrösön az egész cigány közösség református volt, 11 Cegléden az ott élő cigányok 39,5%-a, Nagyabonyban pedig 6,9%-a. összességében a jelenlegi Pest megye területén a cigányok 93,38%^a kato­likus, 6,49%-a református, 0,13%-a egyéb vallású (görögkeleti és újrakeresztelt) volt. AZ ÖSSZEÍRÁS NÉVANYAGA Az összeírok a családneveket magyar helyesírással jegyezték fel, a kereszt­neveket latinul írták. Általában feltüntették a házas férfiak vezeték- és kereszt­nevét, az asszonyokét nem minden esetben, a gyermekeket legtöbbször csak utó­névvel írták össze. Egy nőnél az „özvegy, igen elvénült" bejegyzés pótolja a ne­vet, ezen kívül 1 férfi és 2 női keresztnév hiányzik, 5 családnév pedig bizony­talan olvasatú. összesen 664 személy 207 vezetéknevét és 1491 fő 63 utónevét vizsgáltam meg, bővítve az eddigi kutatások körét. 12 11 Nagykőrösön 1778-ig, a római katolikus egyház újraszerveződéséig a cigányság a református egyház szolgálataival élt. A református egyház anyakönyvei szerint ott keresztelkedtek, s kötöttek házasságot, majd 1778-tól a katolikus templomban. (A szerk. megjegyzése). 290

Next

/
Oldalképek
Tartalom