Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Szenti Tibor: A nő szerepe a dél-alföldi betyárvilágban

A következő női szerepkörben mint okirathamisîtôt mutatja be az egyik pör Juhász Bálintnét, aki Lénárt Ferencz és Szabó Mihály bűntársakkal együtt vétkezett.

26 Ismerteik voltak a falásó, házfelverő tolvajnők is. Ugyancsak Lénárt Ferencz és felesége Vida Sára, Laki János bűntársukkal 250 forintot loptak el. Ezért megcsapattak, elzárattak és kártérítést fizettek.

27 Molnár Panna 24 éves dorozsmai asszony így vallott a megyetörvényszék előtt 1766^ban „[...] Péteri csárdésné fogatott meg gyanúra ugyan ot Péteriben, azért hogy Kamaráját meg ásták, s=ream gyanakozik, hogy én loptam el holmiát belőle."

28 1817-ben az úriszéken hárman: „Andrásy Sámuel Nagy Mari, és Nyíri Sófi mind vásárhelyiek Kováts István Földvári Hodájának fel-verettetésével vádoltatván [.. .]"

29 Az 1819 november havi úriszéki buntetőperes ülésen „Babáj Ersók, Babáj Sára és Babáj Istvánné Ház fel-verésnek eszközlésével vádoltatván."

30 Vagyis ebben az esetben férfi nem is volt közöttük. Az asszony két lányával „bétyárbandában" hajtották végre tettüket. 1819-ben „Bőrke Ersébeth az Orosz István ellen le-folytt Bűnbéli-Perben, mint a gonosztévők [ne]

к szolgálatot tevő, 's tekintve, azok[na]k takargatója vádoltatván [.. .]"

3i Ugyancsak 1819-ben „Dudás, máskép Száraz Kata Gyulán meg-f ordulva 6. darab sertvéseket vállaltt kezére [...]", de azokkal nem ért célba, hanem eltulajdonította.

32 A 'bűnperek bizonyították, hogy nők betyárbandák aktív tagjaiként nagyszabású rablásokban, fosztogatásokban és útonállásokban is részt vettek. Az egyik ilyen eset volt 1751-ben Gáczy Ferenc ügye, aki kiterjedt bűnszövetkezettel dolgozott.

33 A per egyik vezéregyénisége a debreceni Kiss István volt, akinek a rablott és lopott lábas jószágot; elsősorban a lovakat vitték. Az úriszéki tárgyaláson kérdezték Gáczyt: „Kivel szokott nevezet Kis Istvány a' Vasárra járni, és micsoda alkalmatossághal? Vasas Szekéren, egy öreg Nennyivel, és János nevő Szolgájával. Tudtaë a Nénnye és ä szolgája ezen tolvaj sághbeli szövetségieket ? Gáczy Ferenc szeretőtartó betyár volt. Nemi életével nem vonult el, mint más rendes ember, hanem nyíltan űzte : Az öreg Nennye tudhatta, mivel ő fűzetett és ő adott pénzt [...]" „Paráznaságban élteié valaha, és kivel?" — kérdezték tőle a tárgyalásán. Így válaszolt: „Puszta Szeren lévő Panna nevő Menyecskével kétszer közösködtem, fényes nappal egyszer mászszor Etszaka. Tudtaé ä Csárdásné Gonoszságtokat? Igenis tudta, láttais, mikor délután a fal alatt közösködtem véle." 1857-ben a Legnagyobb dél-alföldi per volt Molnár István és bűntársainak 26 CsML SzF. IV. A. 21. (Dobozolt iratok) 294/1844. pör. 1840. Júl. 20-i jegyzőkönyve. 27 CsML SzF. IV. A. 21. (Dobozolt iratok) 294/1844. pör. 1840. júl. 20-i jegyzőkönyve. 28 CsML SzF. IV. A. 21. b. 115.: 511—512. 29 CsML SzF. IV. A. 53. a. 10.: 669. 1817. nov. hava. 58., 59. és 60. sz. alatt. 30 CsML SzF. IV. A. 53. a. 11.: 59—60. 1819. nov. A 97., 98. és 99. sz. alatt. 31 CsML SzF. IV. A. 53. a. 10.: 852. 1819. márc. 22. A 142. sz. alatt. 32 CsML SzF. IV. A. 53. a. 11. Az 1819. novemberi úriszéki büntetőperes ülés 76. sz. 33 CsML SzF. IV. A. 53. a. 2.: 656—668. 1751. die 14. February. 281