Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Szabó László: Család-, üzem- és munkaszervezet Kecelen a XIX. század végén és a XX. század elején

+2. A házastárs nagyszülei (az após és anyós szülei) A. öregipam, öregnapam, öregapós, öreganyós -j-I. A házastársak szülei kölcsönös megnevezése (nász, nászasszony) A. Nászom, nászasszonyom, nászuram B. Nászuram, nászasszony 0. A testvérek házastársai kölcsönösen (vötárs, menytárs) A. Vőtársam, menytársam, menyecsketársam MÜROKONSÁG (keresztikomaság) -f-1. Keresztkomák (koma, komaasszony) A. Koma, komaasszony C. Komja 0 — -\-l. Keresztszülök és keresztgyermekek kölcsönösen (keresztfiam, keresztlányom, keresztapám, keresztanyám) I. A. Körösztfiam, körösztlányom B. Fiam, lányom, körösztfiam, körösztlányom C. Körösztgyermekeim II. A. Körösztapám, körösztanyám, körösztös körösztapa, körösztös körösztanya, bérma körösztapa, bérma körösztanya B. Körösztanyám, körösztapám C. Körösztszüleim A rokonsági terminológiai rendszer egyes elemeit vizsgálva mindenekelőtt az egyeneság +1 fokától az egyeneság +4 fokáig terjedő rendkívül változatos és sokféle terminus tűnik a szemünkbe. Ëz csak részben magyarázható azzal, hogy különböző generációktól gyűjtöttünk, s a századfordulói és mai hivatikozó és megszólító terminusokat nem választottuk ketté. A sokféleség másik oka, hogy olyan elemek lelhetők fel a terminusok között, amelyek a legkülönbözőbb alföldi és délalföldi tájakon találhatók meg. A terminológiai rendszer alapját jelentő egyeneság +1 fokától +4 fokig terjedő rokonsági fokok megnevezése jellegzetesen alföldi. Az apa — öregapa — dédöregapa — üköregapa, illetve az anya — öreganya és szüle — dédöreganya és óregszülike — üköreganya terminológiai sor látszik a szilárd váznak. Ujabbnak ítélhető és nem délalföldi jellegzetesség a nagy- jelzővel képzett terminológiai sor. Ez már polgári, városi, közigazgatási hatásra terjedhetett el.

21 Az öreg- jelzős fokképzés és a szüle s változatainak használata az Alföld középső és déli részére jellemző, de az utóbbi fellelhető palóc vidéken és palóc kirajzásokon egyaránt.

22 A szüle szó azonban szerves része a palócoktól érintetlen közösségek terminológiai rendszerének is az Alföldön, főként annak déli részén.

23 Figyelemre méltóbb, s a szilárd délalföldi terminológiai rendszerre rakódott elemeknek tűnnek az ópapa, ómama német, a nena vagy néne bácskai gyökerű 21 JUHASZ Antal, 1971. 230—231.; SZABÓ László, 1973. 200—216.; Magyarország északkeleti részén az öreg- jelzős szerkezet helyett a nagy- jelzős szerkezetet használják, ïtt ez eredeti, míg ott ahol az öreg- jelzőt használták a nagy- újabb és az iskolai oktatással terjedt el: öregapám — nagyapám. Vö.: CSÜRY Bálint, 1935. I—

II. és A magyar nyelvjárások atlasza III. 459—460. sz. térkép. A kérdést külön vizsgáltam: SZABÓ László, 1980/a. 22 A magyar nyelvjárások atlasza III. 459—460. térképe. 23 Ua. — Vö.: JUHÁSZ Antal, 1971. 230—231.; BÁLINT Sándor, 1953.; SZABÓ László, 1973. 213