Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

N. Bereznai Ilona–Novák László: Nagykőrös népélete a századforduló idején

világot, amely előírta a városközpont s a főbb útvonalak korszerű és mutatós kiépítését. A vagyonosabb parasztpolgárok, s nemes családok sorra ezeken a helyeken építették fel az eklektikus, majd a századfordulótól a szecessziós stílusú, impozáns, a város arculatát döntően meghatározó lakóházaikat. E tekintetben számos középület is készült, melyek mutatják a városiasodás erőteljesebb folyamatát. A XIX. század utolsó harmadában három bank létesült. A vendégfogadó szűknek bizonyult, s ezért határozta el a városvezetés a szálloda felépítését, amely a kaszinó mellett a város művelődésének fontos intézményévé vált. Bérház is épült 1904-ben a Postapalota, amely a szecesszió egyik legértékesebb építészeti emléke, s a központ jellegét meghatározó objektum. Az utcák többsége még burkolatlan, s ezért verhettek fel nagy port a szekerek, s legelőre járó marhák. Jóllehet felosztották a legelő nagy részét, de a fejős jószág számára továbbra is szükség volt legelőt fenntartani. A mezőváros agrár jellege megkövetelte ezt. A város aklos, kétbeltelkes szerkezete megszűnt. Az akiokban is felépültek a lakóházak, s jószágot, sertést, fejős tehenet és igás ökröt, lovat a központi tágas portákon is tartottak. A gyúlékony takarmányt és szalmát azonban továbbra is a városon kívül, a szénás- vagy lógerkertekben lehetett tartani, és a szükségnek megfelelően a házakhoz hordani. A társadalom alapvetően konzervatív volt, s ez az emlékiratokból is kiderül. Az őstermelő életmód nyomta rá bélyegét úrra, egyszerű vagy módos parasztra, nincstelenre, iparosra, s kereskedőre. Elsősorban is az úri, nemesi réteg életmódjára derült fény, amely erőteljesen patriarchális jellegű volt. A családfő — özvegyasszony is — szervezte és irányította a gazdaságot, s a jó szolga, cseléd valóságos családtagnak számított.

32 A társadalmi konvenciók erőteljesek voltak. Jól megmutatkozik mindez a névnapozásokban, kaszinózásban. Az emlékiratok sok értékes néprajzi adatot, leírást is adnak. Árnyalt képet rajzolnak meg a jószáglegeltetés rendszeréről, rendjéről, a piacozásról, kereskedelemről, s a néprajzkutatás ugyan kevésbé lényeges, de az életvitel szempontjából fontos apróbb részleteiről (a füstölt hús védelme, dohánylevél gyűjtése, törött kasza másodlagos felhasználása kaszakésként, „handlirozó" kereskedés, stb.). A város kulturális életéhez fontos adalékot ismerhettünk meg. Nevezetesen a magyar színjátszás kiemelkedő egyéniségének, Jászai Marinak nagykőrösi szerepléséről szerezhettünk tudomást. A századforduló életképét illusztrálandó, Antall Sándor korabeli fényképfelvételei közül válogattunk. Antall gimnazistaként kezdett fotózni az 1900-as években. A fényképek többsége ebből az időszakból származik, néhány később készült, az 1910-es években. 32 Lásd SZABÓ István—SZABÖ László id.m. 184