Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)
N. Bereznai Ilona–Novák László: Nagykőrös népélete a századforduló idején
— Hát úgy látom, erre nem tanították az oskolában a tekintetes urat. No, akkó majd én tanítom meg. Két gerenda közé kihúzunk egy vastag drótot, vékonyat nem érdemös, mert az leszakadna a nagy súly alatt. Erre a drótra aggatjuk fő a húsokat. Ezen a vastag dróton végig sétál az egér, mert ügyes portéka az nagyon, oszt csak mögrágja a szalonnát, hát hogy azt ne töhesse, erre szógál a két üvegnyak. Ezeket húzzuk rá a drótra kétfelől, hasas végükkel a húsok felé fordítva, a dugós végivel meg kifelé, hogy mikor az egér a dróton az üvegig ér, ha még a högyire föl is tud kapaszkodni, de mikor a hasas végiig ér, akkor az üveg mögpördül a dróton és leesik rúla az egér. így tudjuk elüle mögmenteni a nyári eleségünket. Mögértötte-e mán? — Mög én, bácsikám. Köszönöm, hogy megmagyarázta. Bizony ilyesmit nem tanítanak az iskolában. Igaza volt Rozi nénémnek, hogy érdekes a Samu boltja. Délre az utolsó szemig elkelt minden portékája, de következő csütörtökre ismét teli lett a 'boltja, de megtelt a bőrtarisznyája is kétfilléresekkel, meg 20 filléresekkel, amely pénzeket a jó körösiek mindég krajcáros, meg 10 krajcárosnak neveztek, mert a korona pénznem csak 15 éve jött még be, hát olyan hírtelen nem is lehetett abba beleszokni..." A városháza tőszomszédságában áll a református templom. Ennek tornyában teljesített szolgálatot a bakter („wachter"), aki kürtjével jelezte az idő múlását, s keltette és nyugovóra szólította a város népét. Nyaranta onnan figyelték a határt, s a harangok félreverésével, zászló, lámpás kitűzésével az eset irányában jelezték, ha tűz támadt a városban. 21 A harangozás fontos eseménye a város életének. Ez fel is tűnt annak, aki nem itt élt, mint a kézirat szerzőjének. Bakos Rozáliához évente két alkalommal látogatott Pestről, mint írja: „Április végén a tavaszi állatvásárra 22 , de ekkor csak ebédre maradtam ott, augusztus végén azonban egy hétig is ott maradtam, mert édesanyám is lejött együtt ülni meg névnapjukat. Ez időben volt Lajos napja is, meg Ilona napja is, így aztán jól kivettem részemet a nagy névnapi eszem-iszomból. Hanem egy hét alatt teljesen el is készültem. Ezalatt az idő alatt jóformán nem aludtam egy szemet sem. Furcsa élet volt ott Nagykőrösön. Ott laktuhk a kálvinista templom tövében. Az volt a helyi szokás, hogyha valaki meghalt, mikor bejelentették a nagytiszteletű úrnak, akkor öt perces harangozást rendeltek el leginkább négy haranggal. Temetéskor, mikor a pap elindult a parochiáról, újra öt perces harangozással adták tudtára a gyászoló gyülekezetnek, hogy a pap már elindult, mindjárt megérkezik. Mikor a gyászszertartás bevégeztével a halottat feltették a kocsira és megindult a menet, míg a temetőbe ki nem értek, folyton zúgtak a harangok. Ha aztán történetesen a gyász'ház a város másik végén volt, mint a temető, akkor ez az irgalmatlan harangozás fél óra hosszat is eltartott. No, most már gondoljuk el, hogy 3—4 temetés is volt egy nap, hát idegek kellet20 Vö. BÖÖR László, 1978. 21 A tűzőrzéssel kacsolatban 1. NÓVÁK László, 1988. 22 A jeles György napi vásár április 24-én. 177
