Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

N. Bereznai Ilona–Novák László: Nagykőrös népélete a századforduló idején

N. BEREZNAI ILONA—

NOVAK LÁSZLÓ MEZŐVÁROSI ÉLETKÉPEK A XIX. SZAZAD VÉGI NAGYKÖRÖSRŐL Az Arany János Múzeum archívumában található egy kéziratos memoártöredék, amely hű leírás't ad a századforduló Nagykőröséről, emberekről, szokásokról, gazdaságról. A „Rozi néni", „Judi néni", „Nagykőrösi emlékeim", „A hajnali pohár pálinka" fejezetek szerzője a híres Bakos család tagja. Annak a Bakos családnak, amelynek kiemelkedő tagja idős Bakos Ambrus volt, „Szabados Nagy Kőrös Várossá Nemzetes Főbírája".

1 Bakos Ambrusné nemzetes asszony volt a nagyanyja a szerzőnek, s Rozi néni pedig a nagynénje.

2 Az írói vénával megáldott szerző apai ágon tartozott a Bakos családhoz, Bakos János fia, id. Bakos Géza.

3 Érdemes felidéznünk a Bakos családról írottakat, azt, amit a családi iratok és a hagyomány őrzött meg. „A Bakos családról Nagykőrösön első említés dédapámról szól, aki a csizmadia mesterséget folytatta. Családi okmányaimból kiböngésztem, hogy dédapám Nagykőrösre Monorról költözött, mert az ő édesapja, az én szépapám Bakos András előbb Pándon, később pedig Monoron volt református lelkipásztor és fia valószínűleg ott született.

4 Meg is volt még az öreg András tiszteletes bibliája könyvtárunkban, egy hatalmas, vastag, szuette bőrkötésű könyv »Az Károli Gáspár féle fordításban, nyomattatott Casselben 1703. évben.« Sajnos ez is avatatlan kezekbe került sok más egyéb holmimmal együtt... Ezt a Bakos Józsefet megkülönböztetésül a már Nagykőrösön élő Bakosoktól, mely családdal őseim semmiféle rokonságban sem voltak monori Bakos néven neveztek. Dédapám lassanként el is hagyta a Bakos nevet és mint Monori József szerepelt. Fiát, az én nagyapámat már úgy is vezette be a mátrikulába. Ezt meg onnan tudom, hogy mikor a nyilas aera alatt az volt a feltevés, hogy mindenki zsidó, aki nem igazolja keresztény származását, nekem is be kellett adnom nagyszüleimig bezáróan a keresztelő és házassági okmányokat. Alig tudtam Bakos Ambrus nagyapám keresztelő levelét megkapni, mert Monori néven szerepelt az anyakönyvben. 1787-ben született. ö aztán, mikor Nagykőrös első embere lett, újra felvette az eredeti, ősi Bakos 1 Életéről részletesen NÓVÁK László, 1987. 2 If j. Bakos Géza huszár kapitány az 1956-os események után emigrált Ausztriába, de onnan tovább ment, Svédországban telepedett le. Felesége révén Doroghoz is kötődik, ö tájékoztatott arról, hogy a kézirat szerzője az ő édesapja. A felvilágosításért köszönetet mondok neki. Lásd NÓVÁK László, 1987. 21. 3 Az emlékezés írójának édesapja id. Bakos Ambrusnak 1841. június 6-án született János fia volt. Galgóczy Károly életrajzi írásában említi, hogy Bakos János különváltan élt feleségétől, Muzsik Rozáliától, s egyik fiúk született, dr. (id.) Bakos Géza, aki anyai birtokán a mikebudai Muzsik-majorban gazdálkodott, nagyapja, Muzsik József birtokán. Az ő fia ifj. Bakos Géza. Tehát, a visszaemlékezés írója id. Bakos Géza. 4 Bakos Ambrus ükapja, Bakos Mihály még Nyitra megyében lakott, Komjádiban. Az ő 1703-ban született István fia vetődött Monorra. Bakos István fia volt András, aki református lelkész lett 1730-ban, majd onnan Gyónre került 1747-ben, s végül 1758-ban Gyömrőre került, ott is halt meg 1769-ben. Tehát, a pándi és monori lelkészkedésre tévesen emlékezik az író. Monoron Bakos András János testvére lakott. NÓVÁK László, 1987. 16—17. 167