Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)
Farkas Péter: Néprajzi vonatkozások a múlt századi nagykőrösi sajtóban
tották az úgynevezett nyári vásárt, mely — már csak időpontjánál fogva is — alighanem a legjelentősebb és legforgalmasabb vásár volt. 113 Templomi megemlékezésekkel egybekötött hazafias ünnepnek számított Szent István napja (augusztus 20.). 114 Jeles napnak számított kisasszony napja (szeptember 8.) is. A hagyomány szerint e napon indultak vándorútjukra a fecskék, a gólyák és a darvak. Helyi szokás volt évadzáró bált („búcsúbált") rendezni a Széchenyi Fürdőkertben. 115 Több szempontból is kiemelkedő dátum Szent Mihály napja (szeptember 29.). Az újságok mindebből keveset tükröznek. A hírekből, hirdetésekből mindössze az derül ki, hogy Szent Mihály ugyanúgy a bérbeadások napja volt, mint Szent György (és május elseje), s erre a napra esett — értelemszerűen — a bérleti díjak beszedése is. 116 Dömötör napja (október 26.) vásáros nap volt Nagykőrösön azzal a nevezetességgel, hogy ekkor jelentek meg a gesztenyeárusok. 117 Az újsághírek szerint ez minden évben nagy szenzációnak számított. Ugyancsak Dömötör volt a pásztorok, béresek és gulyások felfogadásának a napja. 115 Néhány nap múlva, mindszentkor, a házi cselédek felfogadására kerítettek sort. 119 Ugyanez a nap (illetve a rákövetkező) a katolikus lakosságnak volt jeles ünnepe: a halottak napja. Ek113 „A nyári vásár. Vásáraink közt alig van nevezetesebb, nagyobb kínálatú és keresletű, mint az úgynevezett nyári vásár, mely június hó 24-én és 25-én tartatott nálunk." Nagy-Kőrös 6. (1883) 26. sz. (juli. 1.) 3. 114 „Szent István napját nálunk is hazafias kegyelettel ünnepelték meg. Ugy az ev. ref. mint a r. cath. egyházakban testületileg jelentek meg a városi hatóságok tisztviselői és igen diszes üneplő közönség. A város a méntele legénységét szokás szerint ez alkalommal is megvendégelte." Nagy-Kőrös 15. (1892) 35. sz. (aug. 28.) 3. 115 „Kisasszony napja f. hó 8-án kissé szeszélyes, változékony idővel köszöntött be, sőt az eső is többször megeredt, alkonyat felé azonban igen szép és kellemes szeptemberi időnk támadt, mely élvezetessé tette a fürdőkerti sétákat. A kisasszony napja nálunk vidáman is folyt le, a mennyiben a más helyen érintett kerti búcsúbál ekkor tartatott meg néhány helybeli fiatalember által." Nagy-Kőrös 4. (1881) 37. sz. (szept. 11.) 3.; „Kisasszony napja e hó 8-án gyönyörű verőfényes és meleg nappal köszöntött be. A fecske, gólya meg a daru búcsú napja." Nagy-Kőrös #. (1893) 37. sz. (szept. 10.) 4. 116 „Szent Mihály napja egyenrangú fontosságú nap ősidőktől fogva a Szt. György napjával, mert mindkettő arról nevezetes leginkább, hogy az »árendás-« összegek e két szent napon szoktak »befolyni-« azon boldog halandók markaiba akiknek van mit bérbe és haszonbérbe adni." Nagy-Kőrös 16. (1893) 40. sz. (okt. 1.) 3.; „Birtok eladás. Vaikó Pálné puszta tetétleni birtoka örök áron eladó, vagy haszonbérbe vehető 1897 Szent Mihály napjától többre évre." Nagy-Kőrösi Hírlapok 20. (1897) 2. sz. (jan. 10.) 7. 117 „Dömötöri vásárunk ma és holnap fog megtartatni, mely szokáshoz képest igen népesnek Ígérkezik, s előre képzelhetjük magunknak a nagy füstöt, melyet ilyenkor ezen úgynevezett »gesztenyevásárban-« a gesztenyesütők csapnak, s az árulók harsány kiáltását: »Itt a jó meleg gesztenye méressenek!-«" Nagy-Kőrös 16. (1893) 43. sz. (okt. 22.) 3. 118 „... A cselédfogadás itt Mindszentkor történik. Pásztorokat, béreseket, gulyásokat stb. Dömötör napján szerződtetik. A kitett napokon tisztán, takarosan állnak a piacokon s kötik meg egy-egy évre a szóbeli szerződést. Itt még nem ösmérik a hónapos cselédet és a 14 napi felmondást..." RÉSÖ ENSEL Sándor 1885. 2. 158
