Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Pap István: Szállítás, anyagmozgatás és eszközei Nagykőrösön (adatközlés)

KÜLÖNBÖZŐ ANYAGOK SZÁLLÍTÁSA Hordó szállítása: A felépítményt levették és a négy rakoneacsavarhoz mind­két oldalon egy-egy gerendát rögzítettek. Borkorcsolya igénybevételével felgör­dítették a hordót. A levétel hasonlóan történt. A kocsi megnevezése ebben az esetben „négykerék" volt. Szálfa szállítása: A négykerékből nyújtott kocsi lett. A felsőförgettyűt le­cserélték házilag készített, magas rakonca-szárú förgettyűvel. A hátsóförgettyű elé a hátsórúdszárnyra (vagy nyújtószárnyra) szintén házi készítésű förgettyű került mely szintén magas rakoncaszárral rendelkezett. A derékszög helyére a csatlólánc karikája ment és a nyújtó végéhez a csatlólánc végét kötötték. így már akár 10—12 m hosszú szálfát is lehetett szállítani. Ha vastag volt a fa ezt ollófával megemelték és előbb a kocsi elejét majd a hátulját tolták a fa alá. Kubik kocsi: Földszállításnál, kubikolásnál alkalmazták. A négy kerékre feltették az alsővényt és a házi készítésű förgettyűket, melynek a magas rakon­cája mellé egy-egy szál deszka került. Az ürítése is egyszerű volt. A két deszka felhúzásánál a homok tetemes része lecsúszott, kapával a nagyját lehúzták és a végén az alsővényt élére állítva megtörtént a lerakodás. Ömlesztett termény szállítása: Csöveskukorica, répa stb. A saraglyákat tel­jesen felhúzták, rakodás közben az itt maradó rést szárral, levéllel eltömték. A saraglyák tetejére egy-egy zsák kukorica került, az oldalakra deszka maga­sítást tettek. Zsákos termény szállítása: A kocsiderékba alulra kevés szalmát tettek. Erre kerültek a zsákok szájukkal befelé. Alulra 2—2, a második sorba 3—3 zsák ke­rült. Ha jó volt az út még lehetett 3—4 zsákot a második sor tetejére is tenni. Széna-szalma szállítása: Felkötötték a két vendégoldalt, a saraglyákat tel­jesen leengedték és kezdődhetett a rakodás. A derék megrakása után sarkokat hajtottak, melynek a neve „szarv" volt. A rakodás soronként folyt. Egy sort végigraktak és utána indultak a másikkal. Kevés gabona szállítás: Vendégoldal és keresztfa igénybevételével történt. A saraglyák leengedett állapotban voltak. A kocsiderekat megrakták melybe egy csomó gabona (== kereszt = 18 kéve) fért bele, majd a keresztfákat feltet­ték úgy, hogy a hátsó lőcsfejek mögé és az első lőcsfejek elé került az oldal te­tejére és a vendégoldalak alá. Rakodásnál a kévék kötelének a vendégoldal fölé kellett kerülni. Soronként előbb az elejét, majd a hátulját s a végén a rako­mány középső részét rakták meg. Kukoricaszár, nád szállítás : Vendégoldallal felszerelt kocsin szállították és a kévéket a hosszúságuk miatt a kocsi hosszában helyezték fel. A saraglyák itt is leengedett állapotban voltak. Gally szállítás: Két darab egyenes, vendégoldalnak is megfelelő fiatal fát felkötöttek vendégoldalnak. Négy karót vágtak a gallyból és ezeket a lőcs és a vendégoldal-kötőlánc között bedugták a vendégoldal fölött, úgy hogy a vége az alsó oldalgerendához feküdjön. Ezek után indult a rakodás. Gally felrakásánál a kocsis és a „betyár" baltával dolgozott, hogy a gallyat igazgatni tudja. Torek, szecska szállítás: A vendégoldal és a keresztfa felrakása után ke­retre szögelt szövött drót, vagy összeszögelt léc képezte a magosítást, mely mind a négy felől egyforma magas volt. A sarkokon összekötötték kötéllel. A sarag­lyák hézagait szalmával eltömték és kezdődhetett az anyag felrakása. Ezt a fel­szerelést nevezték batárnak. Kasok és ládás áruk szállítása: A kocsiderékba kisebb kasokat, vagy ládá­Î24

Next

/
Oldalképek
Tartalom