Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Liszka József: Adalékok a hátikosárra vonatkozó ismereteinkhez

kötötték, mert „az nagy szégyen lett vóna"). A környező településeket vizsgálva hasonló eredményekre juthatunk. A börzsönyi kosárkötő centrumoknak első világháború utáni részleges elszigetelődésével hozható kapcsolatba a húszas-harmincas évektől fokozatosan kibontakozó Garam-menti kosárkötő műhelyeknek a megerősödése, s termékeiknek az Ipoly mentére való egyre nagyobb volumenű eljutása. A GUNDA Béla által a harmincas évek végén rögzített ún. selmeci kosár (vagy tót kosár) fokozatos déli, délnyugati irányú térhódítása területünket már nem érte el.

21 A széles fahasítékokból, készült, legömbölyített formájú, kávás hátikosarak az Alsó-Garam mentén Oroszkán, Garamdamásdon és Fámádon bukkannak föl, az Ipoly mentén pedig annak inkább középső szakaszán, ahol helyi készítőműhelyek is létrejönnek.

22 3. Dolgozatunkban négy Ipoly-menti település emberi erővel végzett teherhordási módjainak és eszközeinek a vizsgálata kapcsán a hátikosár Alsó-Ipoly-, ill. Alsó-Garam menti használatához, elterjedéséhez szolgáltattunk adalékokat. A szóban forgó terület kelet felé szervesen kapcsolódik egy nagyobb hátikosaras vidékhez, s mostani vizsgálódásainkkal ennek az elterjedési körzetnek nyugati, délnyugati határát igyekeztünk pontosan megrajzolni, ill. ezen belül egy eleddig itt számon nem tartott kosártípust rögzíteni. MAGYAR-SZLOVÁK HELYNÊVJEGYZÉK Baj ta Ebed Farnád Garamnádasd Garamkövesd Helemba Ipolyszalka Kéménd Kicsind Leled Libád Nana Oroszka Baj tava Obid Farná Hronovce Kamenicná nad Hronom Chl'aba Salka Kamenín Malá nad Hronom Lel'á Lubá Nana Pohronsky Ruskov 21 GUNDA, 1940, 170—171 22 Vö. BOTlK, 1988, 154—157; CSÁKY, 1988, 18—20; CSÁKY, 1989; PARlKOVA, 1982, 6 115