Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)
Liszka József: Adalékok a hátikosárra vonatkozó ismereteinkhez
2.2.1. Az A típusú kávás hátikósár mind a négy település (tehát Ipolyszalka, Bajta, Leled és Helemba) női teherhordó eszközei között ott szerepel, még ha nem is egyforma intenzitással. Ezek a kosarak századunk első felében döntően a börzsönyi kosárkészítő helyekről, elsősorban Nagybörzsönyből (és kisebb mértékben Bernecebarátiból) kerültek ide és a helybéliek egyöntetűen börzsönyi kasokként emlegetik őket (1—4. kép). Általában vásárokon szerezték be (pl. Vácott, Esztergomban, Párkányban vagy Kernenden), de kosárkötők házalva is árusították portékájukat. Ilyenkor kilenc-tíz hátyikast kötött egy-egy árus a hátára, és úgy rótta a falvak utcáit. 12 E szélesebb vagy keskenyebb fahasítékból készült szögletes hátikosarak mellett századunk második harmadától kezdtek fokozatosan teret hódítani a helyi, főleg Garam-raenti, garampáldi készítésű, hántolt fűzfavesszőből font, szintén szögletes hátyikasok, páldi kasok (1, 5. kép). Bár ezeket a nehézkesebb kosarakat nem tartották olyan jónak és szépnek mint a börzsönyi kasokat, mégis viszonylag nagy keletjük volt, ami nyilván a politikai határok megváltozásával és a börzsönyi árusok fokozatos kiszorulásával, térvesztésével hozható elsősorban szerves kapcsolatba. Annak ellenére igaz lehet ez, hogy a két világháború közötti időszakban fontos csempész-árucikk volt a börzsönyi kas, miközben legálisan is mód nyílott a kosárkészítőknek áruval átlépniök a határt. 13 Szórványosan még néhány évtizede is kerültek börzsönyi kasok az Alsó-Ipoly mente szlovákiai magyar falvaiba. Az a tény, hogy a Börzsöny hegység falvaiban is mind erősebben kezdenek teret hódítani a nógrádi Hugyagról származó, hántolt fűzfavesszőből font szöletes, kávás hátikosarak (6. kép), minden bizonnyal nyersanyaghiánnyal, -beszerzési nehézségekkel magyarázható elsősorban. 14 2.2.2. A kávás típusú hátikosárnak mindkettő, szóban forgó altípusát elsősorban ünnepi alkalmakra használták, s a tárgyalt négy település közül mindössze Ipolyszalka a kivétel, ahol ugyanezeknek a típusoknak egy kevésbé megkímélt példányát fogták be a hétköznapi munkákba is. A másik három településen ez utóbbi célra általában a káva nélküli, fordított csonkakúp alakú, puttonyszerű, hántolatlan fűzfavesszőből készült, általunk В típusnak jelölt hátikosarakat,, a Zacz/casokat, baszárkákat használták döntően (7, 10. kép). Mivel ez utóbbi kosártípus terminológiájában és használati módjában terepmunkánk során bizonyos ellentmondásokat is tapasztaltunk, a továbbiakban nagyobb körzetet is áttekintve kíséreljük meg eredetét és elterjedését tisztázni. í A Leieden és Baj tán ïacikasnak (ritkábban, Helembán is, baszdrfcának 15 ) mondott és a hétköznapi munkák során használt kosártípus a szomszédos Ga12 Ezzel szemben Erdélyi Zoltán úgy tudja, hogy a bernecebaráti és nagybörzsönyi kosárárusok egyszerre 18—20 kosarat is a hátukra kötöttek (ERDÉLYI, 1965, 64). 13 Erről győznek meg bennünket Erdélyi Zoltán adatai is (ERDÉLYI, 1965, főleg: 85), valamint Hála József híradása: „Aztán vót az, hogy amikormá Csehszlovákiáho tartozott az Ipolyon túli vidék és a második világháború előtt vám mellett lehetett átvinni a hátikosarakot. At lehetett menni, osztán lehetett szabadon árúni ottan. Olyan éves igazolványa vót a népnek, ha egy nap ötször átment, visszagyütt, ötször átengedték" — idézi Freml János (sz. 1909) nagybörzsönyi kosárkötőt (HÁLA, 1990, 19). 14 Az adatért Hála Józsefnek tartozunk köszönettel. 15 Ez nem azonos a Börzsönyben használatos, villás, fahordó eszközzel, a bazárkával, amiről Erdélyi Zoltán írt egy kisebb dolgozatot (ERDÉLYI, 1956. Lásd még: . ; PALÁDI-KOVÁCS, 1973a, 513—514). A vizsgált terület falvaiban nem, vagy csak rendkívül halványan ismerik ezt az eszközt (akkor is inkább nosa névvel illetik — Helemba), bár a névátvitel (ami a funkcionális hasonlóságból is adódik, hiszen Bajtán fahordásra, tuskószedésre előszeretettel használták a lacikast) egykori ismeretére és használatára utal az általunk vizsgált területen is. 112
