Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Balassa Iván: Az ásó és a vele végzett munka Magyarországon

mét környékivel hasonlított össze és azok formában és megoldásban nagyon közel állnak egymáshoz.

51 Kárpát-medencében sok és megbízható ásópapucs lelet csak a magyarok megjelenésével mutatható ki és ez összefüggésben lehet azzal, hogy a KieviOroszország területén ezeket a 8—9. század folyamán általánosan használták (7—15. kép). Itt a 9—13. századból az alábbi nagyobb telepásatásokon találtak ásóra szerelhető vaspapucsokat: Grodno, Knjaza Gora, Kolodjazne, Rajki stb. feltárása során.

52 A kutatások során még nem jutottunk ©1 odáig, hogy csak a vasalásból meg tudjuk állapítani, hogy az egész szerszám szimmetrikus vagy aszimmetrikus volt-e. A szuzdáli 12. századból származó templomkép aszimetrikus ásót mutat, éppen úgy, mint a kőnigsbergi és a (későbbi Besszarábiából közölt képek.

53 A források azt bizonyítják, hogy a Fekete-tengertől északra előnyomuló magyaroknak megvolt a lehetőségük arra, hogy a vaspapucsos ásót megismerjék, vagy ha azt már korábban is használták, akkor megismertessék az itteni népességgel. Éppen ezért nem meglepő, hogy a honfoglalást követő 6. kép. a. Asópapucs, 5—10. század. Szabadszállás. H. TÓTH E. 1969. nyomán, b. Ásópapucs. 11—12. század. Abaújvár. GÁDOR J— NÓVÁK Gy. 1976. nyomán. században egyre több ásópapucsot tártak fel. Ezek közül adatszerűen is megemlítek kettőt: Lelőhely: Kecskemét. Kora: 10. század. Vele együtt került elő több jól meghatározható tárgy is. Magassága: 21,0 cm, szélessége: 20,7 cm. Valószínű női sírból származik.

54 Lelőhely: Soltszentimre. Kora: 10. század. Más leletekkel (kengyel, zabla, aranyozott kengyelveretek) került elő. Magassága: 19,8 cm, szélessége 15,6 cm. Esetleg ez is női sírból származik. 51 FEHÉR Géza, 1931. 72. és 31—32. kép. 52 DOVZENOK, V. J.'1961. 39—48; 96—97. 53 DEMCELKO, N. 1967. 86—87. és 41—42. ábra; PODWINSKA, Z. 1962. 145—146. 54 BALASSA Iván, 1973. 1—9; 741—742. 431