Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Szilágyi Miklós: Az aratógépek az alföldi paraszt gazdaságokban

reklámtevékenység is kísérte: egymást követő lapszámokban rajzos hirdetést közöltek, s a cég képviselője, a karcagi Halász Ignác — aki egyébként évtizedekig a környék legjelentősebb, az idősebbek által gyakran emlegetett gépkereskedője volt — azt is kérte közzé tenni, hogy a „Csanádi gépszövetJkezet" a Johnston gyártmányokat találta a magyar viszonyokra a legalkalmasabbnak, s ezért 80 darab marokrakó és 20 darab kévekötő aratógépet vásárolt.

32 Halász Ignácnak egy kisújszállási kovácsmester volt a helyi megbízottja, aki nemcsak a nála lévő készletre, a közvetlen beszerzés lehetőségére hívta fel a figyelmét hirdetésében, hanem azt is megemlítette, hogy már több Johnston-féle aratóés fűkaszálógépet használnak is.

33 Május elején Straub Gyula helybeli vas- és fűszerkeresikedő hazai gyártmánynak: a Hoff her és Schrantz cég aratógépének bemutatására hirdetett tanfolyamot, azt ígérvén, hogy a gyárból kiküldött szerelő mutatja be a gépet. Ez a cég — illetve helyi képviselője, Straub — szintén terjedelmes reklámszöveggel népszerűsítette a — természetesen — kiválónak állított gépeket.

34 A karcagi gépkereskedő 1908 márciusában megismételte a Johnston aratógépeket bemutató tanfolyamát a Polgári és Gazdakörben, s felhívásában ismét az e típus iránt megnyilvánuló fokozódó érdeklődésre apellált: Füzesgyanmatra 15-öt, Jakabfi Dezső uradalmába 7-et szállítottak belőle.

35 Egy hónap múlva ugyanott a „Deling"-féle aratógép kezelésével ismerkedhettek meg a gazdák;

36 májusban pedig a „Hornsby" féle angol kévekötő aratógépekből rendeztek bemutatót. A gyár helyi képviselője, Straub Gyula most már ezt a típust tartotta a legjobbnak: „szerkezetét tekintve sokkal egyszerűbb s könnyebben kezelhető, mint az eddig bemutatottak."

37 Ez időtől kezdve gyakran bukkannak fel a lapban olyan magánhirdetések is, melyékben valamelyik gazdálkodó hosszabb-rövidebb ideig használt aratógépét kínálta eladásra. A hirdetők között a gyógyszerészet mellett gazdálkodó Boleman Istvánt

38 vagy az agrotechnikai újításaival másban is kitűnő középbirtokost, Bordács Tamást

39 természetesen nem számíthatjuk a parasztbirtokosok közé ; ahogy Kiss Endre takarékpénztári igazgató sem volt az, akinek béresgaz32 KéV, XV. (1907. febr. 10.) 6. sz. 3. és XV. (1907. febr. 17.) 7. sz. 3. 33 KéV, XV. (1907. júl. 21.) 29. sz. 6. 34 KéV, XV. (1907. ápr. 28.) 17. sz. 4. és XV. (1907. júl. 7.) 27. sz. 4. 35 KéV, XVI. (1908. márc. 15.) 11. sz. 3. 36 KéV, XVI. (1908. ápr. 26.) 17. sz. 3. 37 KéV, XVI. (1908. máj. 3.) 18. sz. 3. és XVI. (1908. máj. 10.) 19. sz. 4. 38 1908-ban egy egészen új, s egy kevéssé használt kévekötő-, egy alig használt marokrakó arátógépet, valamint egy fűkaszálógépet kínált eladásra. Az 191 l-es hirdetésében is ugyanezek a darabszámok szerepeltek (KéV, XV. [1908. jún. 14.] 24. sz. 6; KL, I. [1911. jún. 29.] 14. sz. 6.) — Boleman István 1895-ben 382 hold saját és bérelt földön gazdálkodott, s 7 cselédje volt (ZSOLDOS István, 1988. 81.). 39 1911-ben — egyéb gazdasági eszközök mellett — egy marokrakó aratógépet kínált eladásra (KL, I. [1911. júl. 20.] 17. sz. 7.); 1915-ben 200 K-ért árult egy jókarban lévő marokrakót (KL, V. [1915. márc. 25.] 12. sz. 5.) — Bordács 1895-ben 619 hold saját és bérelt földön gazdálkodott, s 15 cselédje volt (ZSOLDOS István, 1988. 81). Néhány adalék kezdeményező készségére: 1900-ban 180 q olyan vetni való búzát kínált eladásra, mely az előző évben Mezőhegyesről hozatott vetőmagból termett (KéV, VIII. [1900. aug. 19.} 34. sz. 4.); 1906-ban gőzekét vásárolt, s ezzel bérszántást is vállalt (KéV, XIV. [1906. szept. 9.] 37. sz. 4.) 484