Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Bencsik János: A szőlő monokultúra kiépülésének évtizedei Tokajban

A hagyatékozás okmányaiban gyéren fordulnak elő olyan adatok, amelyek a gabonatermesztésre utalhatnak. Idevonatkozó felsorolásból lássunk néhány esetet: „A Gyerekeknek (ti. árváknak) adjon a Feleségem 12 Köböl Búzát (12. sz,)." „.. .harmadfél Köböl Búza" szerepel a 14. sz. testamentumban. „Vagyon a faluban (?) 2 Köböl Búza vetésem" (15. sz.) megjegyzésből kitetszik, hogy a vetésterület nem Tokaj város határában feküdt. Talán a szomszédos Rakamaz falu vagy éppen a szomszédos Nagy falu határában volt. Ehhez hasonló, de pontosabb utalás rejlik az effajta termelésre utaló megfogalmazásokban: „Az mi nemű actualis vetésem vagyon a Rakamazi határon" (1718). (17. sz.) Ismét 10 Köböl vetésről tesz említést a végrendelkező a 19. sz. testamentumban. Várady Kata Eszláron lévő 50 Köböl (termés) búzát és Csobajon lévő 25 Köböl zabot sorolja (21. sz.). Ugyanő őszi vetései között sorolja, s végrendelkezik felőle: 4 Köböl legyen Farkas István fiájé. Talán idegen határon volt a vetése? Balog János a rakamazi határban „az Csere alatt (lévő) 1 darab Hét sák életből való Búza vetéséről" tesz említést (27. sz.). Major György (30. sz.) felsorolja: „Vagyon az Nagy Falusi határban 3 Lökről való Búza vetésem. Egy veremben 8 Köböl Búzám." Ezekhez jól társíthatok az összeírásokban szereplő, a gabonatermesztésre utaló adataink, segítségükkel egy táblázatban mutatjuk be a termesztés adatait. A GABONATERMESZTÉS ADATAI Evek 1716/17 1717/18 1730 1731/32 1738/39 1742 búzatermés 773 218,5 948,7 482,5 117 20 árpatermés 87 129,5 32,5 — — — (Megjegyzés: a termékek mértéke a kereszt.) A táblázatból jól kivehető a termelés tendenciája, éspedig az, hogy a század közepére a helyben termelt gabonafélék eltűnnek az összeírott tételek (közül. Az 1774-es urbáriumban már úgy nyilatkozhatnak a helybeli zsellérek (!), hogy helyben nem termelnek búzát. A paraszti gazdálkodás másik pillére az állattartás volt. Anélkül, hogy az idevonatkozó tokaji forrásokat idéznénk:, megállapíthatjuk, hogy a kérdéses évtizedekben a szarvasmarhatartás Tokajban is jelentős mértéket öltött. A kezestartás (elsősorban fejőstehén csorda)

12 mellett az idegen határon folyó ridegtartás adatai is felbukkannak.

13 Természetesen a szarvasmarha, elsősorban is az ökörtartás — mint igavonó állat — és a gabonatermesztés között ok-oikozati összefüggés mutatható ki a tokaji összeírásokban is. 12 BENCSIK János: A pásztorház (Az állattartó közösség „cseléd"je Északkelet-Magyarországon, in: Herman Ottó Múzeum Évkönyve (HOMÉvk.) XXV—XXVI. Miskolc, 1989. 603—620. 13 Tokajról 32 db szarvasmarhát legeltettek a XVIII. sz. első felében Hajdúnánás legelőjén, in: BENCSIK János: A szarvasmarha paraszti tartása Hajdúnánáson a XVIII. század végétől. Hajdúböszörmény, 1974. 11. (Hajdúsági Múzeum Közleményei I.) 562