Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Balanyi Béla: A nagykőrösi szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés múltja

borló fejőstehenek, ha más ember kertjébe vagy szőlőjébe éjszakának idején kárt tesz, a kárt meg kell térítenie. A fejőstehenet ki kell rekeszteni, vagy meg kell kötni, a sertéseket a pásztor elé kell adni. A 13. pont elrendeli, hogy minden ember szüret alkalmával egy dézsa bort vigyen be a dézsmálónak, mert ha nem viszi, a borát elveszti. Ä máshol lakó a város határában levő szőlője után két dézsa bort köteles a dézsmásoknak leadni, mert ha ezt nem teszi, hanem alattomba elviszi, a szőlőlét elveszti. A 23. pont kimondja, hogy aki a szőlők kunyhóiban tartott mindennemű jószágot a „Gazda híre" tudta nélkül elviszi, büntetésben részesül.

117 A szőlőkben télen, de egész éven át sok lopnivaló található, ezért szőlők védelmében törvényt hoztak, az 1840. évi IX. tc.-et, az országos mezőrendőri törvényt. A nagykőrösi szőlőbirtokos népe nem elégedett meg az országos mezőrendőri törvény rendelkezéseivel, hanem a városi tanács két tanácsnokot bízott meg ez ügyben vizsgálattal és javaslattétellel. A szőlősgazdák panaszát meghallgatták a szőlőbeli sok „bitang"-gal kapcsolatban. Kik a szőlőhegyek védelmére szigorúbb intézkedéseket kértek meghozni. A tanács Gaál János, Szalay Mihály és Papp Sándor tagjait kérte fel a rendszabásokra vonatkozó javaslat elkészítésére, melyet azok 1848. jan. 4-én beterjesztettek. A tanácsi tárgyalására már nem került sor a szabadságharc miatt. Az ügyet 1853-ban tették újra napirendre. Megalkották a szabályrendeletet, melyet a felsőbb hatóság 1855. dec. 24-én hagyott jóvá. Fő elve, hogy a szőlőbirtok minden szőlőbirtokos kizárólagos tulajdona, de a birtokos társak érdekében a használata bizonyos korlátokat szenved. Meg nem engedhető, hogy állandó lakása legyen a szőlőben, szárnyas állatokat, lábas jószágokat, kutyákat tartson ott. A szőlővel szomszédos házak tulajdonosai jó kerítéssel legyenek körülvéve, a szőlőben káros aprójószágot nem tarthatnak, az okozott kárért felelősek. Az olyan nagy szőlőbirtok tulajdonosa, ki az éves munkára kapást tart, engedélyt kell kérni a tartásra, igazolni kell, hogy a kapás erkölcsös ember, tehát a „megrovottak jegyzőkönyvében" beírva nincsen, család nélkül lakik kint. A gazdája birtokán van csak szabad tartózkodási helye. Ha egy ízben is lopásban találják, megszűnik a kint tartózkodási engedélye, sőt bizonyos évekre a kapás foglalkozása is megszűnik. Az engedélyezett kapás tartása a tulajdonost nem mentesíti a közösség által fogadott csősz tartási kötelezettségének megfizetésétől. A város határában lévő szőlők 5 kerületre vannak elosztva. Mindegyik élén felügyelő elnök áll, feladata, hogy a kerületéhez tartozó szőlőket összeírassa, a csőszöknek a hegybírók közbejöttével való felfogadása, azok bérének beszedése és utólag való kifizetése. Minthogy a régi időben ültetett szőlők nincsenek dűlőkre felosztva, hogy mindenki birtokához juthasson, mert a szekérutakon való járás nehézségekkel jár, így ideiglenesen megengedték, az eddig is használt szőlőborozdán való járást, míg a szőlőket dűlőkre nem osztják. Az újabb bánomokban, hol már a kiosztás dűlők szerint történt és kényelmesen el lehet jutni bármelyik szőlőbirtokhoz, ott ez az elv nem érvényes. A szőlőkön keresztül a rétre, vagy a tanyára, vagy az onnan való járás tiltva van. Annak a szőlőtulajdonosnak a kötelessége a szőlők szélén húzódó árok felújítása kinök a szőlője szélén húzódik az árok. A szőlőbe vezető szekérút végénél levő kapu állítása ellenőrzés, javítása a szomszédos szőlő tulajdonosának a feladata. A szőlőben a jószág szabadon engedése éven át tilos. Ugyancsak tilos az árkokban, mezsgyéken, szá117 PML. NKO. NKL. Zártlevéltár. „Arany könyv" 1747. Tartalmazza a város tisztségviselőit 1600-tól és a tisztviselők eskümintáit és a város 1744-ben készült szabályrendeletét. 551