Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Balanyi Béla: A nagykőrösi szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés múltja
90 vagon szilvát, 29 vagon szőlőt. Autón és kocsin belföldre fuvaroztak: cseresznyét és meggyet 4 vagonnal, 24 vagon barackot, 102 vagon almát, 90 vagon szilvát és 26 vagon szőlőt. 90 A Magyar Állam Vasutak 1927-ben komoly intézkedéseket tett a gyümölcsexport lebonyolítására. Kellő számú szellőztető ráccsal felszerelt kocsit állított készenlétbe. A csatlakozó állomásokon a legzavartalanabb szállítást biztosította. A menetidőt rövidítette. Münchent 45 óra alatt elérte a nagykőrösi gyümölcsszállítmány. Budapestre 50 km sebességgel közlekedő gyorstehervonat szállította a gyümölcs- és zöldségfélét, amit már hajnalban kirakhattak. 91 A nagykőrösi piacon 1928-ban 48 kereskedő dolgozott májustól kezdve. 92 A gyümölcstermelők száma 1930-ban 2901, akik kisebb-nagyobb parcellával rendelkeztek a szőlős területen és a határban. 93 A város határában lévő gyümölcsfákat Dezső Kázmér polgármester 1934ben megszámláltatta, 252 500 gyümölcsfát olvastak meg. Volt közte 57 000 vörösszilva, 60 000 kékszilva, 16 000 meggyfa, 12 000 körösi és egyéb meggyfa, 5000 körte, 12 000 barack és 90 500 más egyéb gyümölcsfa. 94 Felmerült 1927-ben a Benedek József és fia nagykőrösi nagykereskedő cég részéről a hűtőház építésének gondolata. A Nagykőrös város képviselő-testületénél terjesztette elő kérését, melyben erre a célra ingyen kérte a telket. A képviselő-testület elutasította a kérést, ezért a cég Kecskemét városhoz fordult hasonló kéréssel, és Kecskemét megértette a vállalkozás előnyét és ingyen adott telket a hűtőház építésére, az ott megépült. Mivel a nagykőrösi gyümölcs- és zöldségfélék és a vágott baromfi fagyasztásos tartósítására nagy szükség volt, a Nagykőrösi Kertészeti Egyesület választmánya 1932-ben ismét foglalkozott az üggyel. Eredménye azonban nem lett ennek a szándéknak sem. 95 A zöldségtermesztésben régen az uborka foglalta el az első helyet. Ezt a rangját még a múlt század második felében is tartotta, megőrizte a két világháború között, sőt a II. világháború után is. A nagykőrösi Szent László-napi vásárt (június 27.) uborkavásárnak is nevezték. A kecskeméti tanács alatt vallotta egy nő 1782-ben, hogy „a körösi uborka vásárkor esett teherbe". 96 A kecskeméti 1788—89. évből való piaci lajstromokban 9 esetben jegyezték be, hogy nagykőrösi szekéren uborkát vittek a piacra. 97 Amíg a vasutak ki nem épültek az uborka a belső piacokra jutott el, de 188U-as években már a nyugati nagyvárosok piacaira is került belőle. Már nemcsak az aklok közötti és a szőlők közötti kertekben termelték, hanem a városhoz közeleső földeken vállalt a szegény nép fél- vagy egyvékás uborkaföldet. Leginkább nők, a serdülő leánytól az öregasszonyig. A leány a kelengyéjére úgy szerezte a pénzt, hogy az uborkát termesztett. Azt beszélték, hogy a nagykőrösi lánynak azért volt a lába görbe, mert a tragacson tolta a nehéz kosár uborkát már „gyönge" korában, már hajnalban a piacra. 98 A termelés sajátságait ismerő körösi nép szép eredményeket ért el az ubor90 NKH. 1934. jún. 7. 1. szám 3. old. Nagykőrösi Híradó с időszaki lap a továbbiakban NH. 91 NKH. 1927. máj. 22. 40. szám 4. old. 92 NKH. 1929. jún. 17. 46. szám 8. old. 93 NH. 1931. jún. 17. 16. szám 3. old. 94 NKH. 1935. febr. 11. 11. szám 4. old. 95 NKH. 1927. febr. 11. 92. szám 3. old. 96 BKML. KVL. Fenyítő iratok 1782. 97 BKML. KVL. Piaci lajstromok 1787—1846. ö. 238. Nr. 2. Proventus Fori de Annis 1788—1789. D. Michael Deák existenti. 98 A 70. t. a. mű 550. old. 545