Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Viga Gyula: A Felföld népi műveltségének ökológiai feltételeiről
VIGA GYULA A FELFÖLD NÉPI MŰVELTSÉGÉNEK ÖKOLÓGIAI FELTÉTELEIRŐL Az alkalmazkodás különböző megnyilvánulásainak leírása során az elmúlt évszázadban a magyar néprajzi kutatások a természet és az ember korrelációjának igen sok részletét és összefüggését tárták fel. Az etnográfiánkban erőteljes vonulatot alkotó, az „ősfoglalkozásokkal" kapcsolatos kutatások, akárcsak az életmód struktúráját is annak változatait nyomon követő feldolgozások az ember és az őt körülvevő természet viszonyát, nem utolsósorban az ember tájformáló tevékenységét és sokirányúan bemutatták. Mégis, joggal vetődhet fel e vonatkozásban számos hiányosság, különösen pl. a Felföld kistáji tagolódása és a népi műveltség térszerkezete közötti összefüggések vonatkozásában. Bár a Magyar Néprajzi Atlasz eddig megjelent térképlapjai — ahol lehetséges, összevetve a szlovák atlasz információival is — jelentősen árnyalják ezt a képet az anyagi kultúra egyes műveltségi elemei és a geográfiai szerkezet „megfeleltetésével", a műveltségi, ill. kontaktzónák körülhatárolásával, a tradicionális kultúra táji tagolódásának ma még sok részlete homályban van. Természetesen vannak örvendetes eredményei etnográfiánknak ezen a területen is — csupán PALÁDI-KOVÁCS Attila számos tanulmányára, 1 IKVAI Nándor és BALASSA Iván földműveléssel, ill. annak eszközeivel kapcsolatos munkáira, 2 GUNDA Béla etnoökológiai tanulmányaira 3 utalnék ezen a helyen —, mégis úgy tűnik, hogy egészében nem, csupán részleteiben sikerült finomítani azt a képet, amelyet a gazdasági és a történeti földrajz jelesei rajzoltak meg a geográfiai térszínek és a tevékenységi formák összefüggéseiről. Megítélésem szerint a FODOR Ferenc— TELEKI Pál—CHOLNOKY Jenő féle gazdaságföldrajzi térkép 4 ma méltatlanul keveset hivatkozott a néprajzi munkákban, s a tradicionális műveltség materiális, mindenekelőtt az életmóddal kapcsolatos szerkezetében sem sikerült a kistáji tagolódásnak azt a finomszerkezetét és annak történeti változását feltárni, mint pl. FRISNYÁK Sándor, újabban KONKOLYNÉ GYÜRÓ Éva történetiföldrajzi, ill. a táji potenciállal kapcsolatos vizsgálatai tették. 5 (Nagyon várjuk pl. Gunda professzortól a Zempléni-hegység népi kultúrájának azt az etnogeográfiai áttekintését, amit Szatmár népi műveltségének átvilágításával elvégzett. 6 ) Különösen feltűnő ez a hiány akkor, ha a Felföld néprajzának olyan igényes és nagy területet átfogó feldolgozását tekintjük, mint a most már egészében ki1 A teljesség igénye nélkül: PALÁDI-KOVÁCS Attila 1965.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1979.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1984. 61—73.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1988. kötet tanulmányai. 2 IKVAI Nándor 1967.; IKVAI Nándor 1977. 129—218.; IKVAI Nándor 1985. I. 171— 318.; BALASSA Iván 1964.; BALASSA Iván 1973. stb. 3 GUNDA Béla 1968.; GUNDA Béla 1986. 4 FODOR Ferenc — TELEKI Pál — CHOLNOKY Jenő 1928. 5 FRISNYÁK Sándor 1985.; FRISNYÁK Sándor 1988. 22—47.; FRISNYÁK Sándor 1990.; KONKOLYNÉ GYÜRÓ Éva 1989. (Térképlapjai a Tokaji Múzeum adattárában) ; VIGA Gyula 1990. 6 GUNDA Béla 1984. 35—145. 53
