Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Balanyi Béla: A nagykőrösi szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés múltja
d 2". 42 „Metélő hagymát hozattunk az Piaczrul az követöt kísérő törököknek d 2."43 д követek az erdélyi fejedelem követei voltak. „Vöttünk 2 pénz árra Petresilmöt." 44 „Petresilmöt ide be vöttünk d 5." 45 A dinnyeérés idején a piacon sok dinnye volt. A vásárlásra vonatkozó adatok 1637-ben ilyeneket említenék, „Dinnyét ide az házhoz Csala Gergelytül d 5". 46 „Dinnyét Vöttünk ide be az házhoz d 7." 47 Később is előfordul 1669-ben ilyet olvashatunk, „Dinnyét vöttünk töröknek 16 d. szept. 10." 48 A bemutatott adatok a nagykőrösiek XVII. századi kertészkedését tanúsítják. A török hódoltság második szakasza alatt ismét fellendült a nagyállattartás, de újból fellendült a szőlő-, a gyümölcs- és a zöldségtermelés. A szőlős területeket szőlők, gyümölcsösök és zöldségeseik, kenderföldek borították. Következték a háborúk. A török alóli felszabadító háború 1683-ban kezdődött és 1699-ig tartott. Magyarország, de főként a Duna-Tisza-köz népére rengeteg szenvedést hozott. Három város közül Cegléd 1685-ben már üresen állt. Voltak esztendők amikor a lakosság állandó félelemben élt, hogy puszta életét mentse. Ingó vagyonát felélték a hadseregek. 1699—1702-ig volt béke, de 1703— 11-ig ismét háború következett, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca, mely nemcsak anyagiákkal, közfuvarokkal, közmunkával, de a három város népét katonai erőként is igénybe vette. A háborúk a jószágállományt jelentős részben felélték, ingóvagyonát elemésztették. A szőlő-, a gyümölcskultúra elhányagolódott, részben kiveszett. Az emberanyag is csökkent. A XVIII. század folyamán lassan helyreállt a kerti termelés. II. József császár idejében már az öregszőlők a XIX. század közepén feltüntetett térségét foglalják el. 49 A városvezetés igyekezett szőlő- és gyümölcstermelést elősegíteni. Ingyen adott homokföldet annak ki szőlőt akart ültetni. A műveletlenül hagyott szőlőket annak adta a!ki vállalta a megművelését. Adómentességet adott a szőlővel beültetett földre, míg az termőre nem jön. Ezerhétszázötös számadáskönyv első oldalára a következőket írták föl. „Anno dni 1706 Die 17 Jan. Gerecze Máthé adott Kis Biró Tót Pál Ur Kezéhez 40 Tall rézpénzül Tót Mihály elhagyott szőlőjének árában mely Szőlőt is bts Tanács engedett Gerencze Máthénak. 50 Az elhagyott szőlők birtokba vételéhez tehát a városi tanács engedélye volt szükséges. Aki a Nagykőrös 'környékét járja észre veheti, hogy a közvetlen a városhoz közel eső földek, jó barna homokok és bizonyos távolságban hirtelen futóhomo'kká válnak. Ezek a szőlőkön belüli és a szőlők közötti részek. A Hosszúhát belső fele, a Hosszúhát és a Zsíros közötti rész, a Zsíroson és Kálmánhegyen belüli, az Esed és a Hangács északnyugati része, a Kürtilapos, a szurdoki, a Földvártól a városig terjedő rész és Tázerdő, valamint a Bokros ma már nagyobb részben beépült területe, jó homok. Ez a kötöttebb földréteg a folyóhomok alatt 60—200 cm mélyen a szőlős területek alatt is megtalálható, 35—40 cm vastagon. Alatta világosbarna agyagréteg található, melynek a felső részében emberi munkából származó edénycserepek. Az igen kemény sötétbarna rétegben szürkésfehér és barnacsíkos szárazföldi csigahélyak található. Nyilvánvaló, hogy ez a réteg volt a felszín, melyre az utóbbi évezredekben telepítették 42 PML. NKO. NKL. Szk. 1639. évi 103., 106., 107. old. 43 PML. NKO. NKL. Szk. 1639. évi 11., 106., 107. old. 44 PML. NKO. NKL. Szk. 1639. évi 11., 106., 107. old. 45 PML. NKO. NKL. Szk. 1639. évi 11., 106., 107. old. 46 PML. NKO. NKL. Szk. 1639. évi 11., 106., 107. old. 47 PML. NKO. NKL. Szk. 1637. évi 117. old. 48 A 13. t. a. mű I. köt. 183. old. 49 II. József császár által készíttetett térkép 1784-ből XVI., XVII., XVIII. Coll. 50 PML. NKO. NKL. Szk. 1706. évi 1. old. 533
