Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Balanyi Béla: A nagykőrösi szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés múltja

BALANYI BÉLA A NAGYKÖRÖSI SZÖLÖ-, GYÜMÖCSÉS ZÖLDSÉGTERMELÉS MÚLTJA Nagykőrösön mikor kezdték a szőlőt, a gyümölcsöt és a zöldséget termelni megállapítani nem lehet. Magyarországon már az Árpád-korban voltak szőlő és gyümölcsös kertek s ezt az okleveles adatok igazolják. Alsóalpáron 1075-ben a váci püspöknek a szőlőjét említik.

1 Rogérius mester „Siralmas éneke".

2 1241— 42-ből zöldséget említ a lakatlanná vált falu kertjében. Nagykőrös területén az Árpád-korban 9 falu volt. Mindegyik falu házaiban főzőpadka, sütőkemence, őrlőkő és őrlőkő darabokat találtak, mely a gabonatermelés elterjedését igazolja. Feltételezhető a kerti vetemények elterjedtsége is. Mindenik faluban templom alapjait megtaláltak 1958—1965-ig folytatott ásatásokban.

3 A miséhez szőlőbor kellett és ennyi templomnak papjai is voltak, hogy ne kelljen a bort messziről hordani megpróbálták a nagykőrösi homokban is a szőlővesszőt ledugni és amikor már termőre jött leszüretelni és a levét leszűrni. A királyaink törvényei a papi tizeddel kapcsolatosan a bordézsmáról is szólnak.

4 A XIV—

XV. században Európa szerte nagy lendületet vett a szőlőtermelés. Hazánkban a bortermelésről fogalmat alkothatunk, ha a pannonhalmi apátság Somogy megyében lévő 32 falujában 1541-ben 1698 szőlőbirtokost tartottak nyilván és egy-egy szőlő fél, vagy 1 hold volt. Baranya megyében Siklóson és még négy közeli faluban 1234 királyi holdra terjedt ki a szőlő.

5 Szőlőbirtoka nemcsak a jobbágyoknak volt, melyet adhattak vehettek, hanem a városi polgároknak, nemeseknek és földesuraknak. A földesurak a szőlőiket vagy robotban, vagy bérmunkával műveltették, mint a gyulafehérvári püspök is.

6 A felhozott példák az ország különböző helyeiről valók, de bizonyítják a szőlő és gyümölcstermelés elterjedt voltát. Bizonyítják, azt is hogy a három városkörüli homokokon 1945 előtti ősi szőlőhegyeken már szőlő és gyümölcsfák díszlettek. A szőlőhegyek mélyebben fekvő részein, füves, zöldséges-, káposztásés kenderföldök foglaltak helyet. A török is nagy értéket látott a szőlőkben, bár a muzulmán hiten lévő embernek tilos volt a borfogyasztás, de mégis itta, a szőlőt megehette.

7 A budai törököknek szőlőik és gyümölcsöseik voltak. II. Szulejmán szultán látva a budai hegyeken a szőlőket, rendeletet adott ki a budai 1 Hornyik János: Kecskemét város története. Kecskemét 1860—1866. I. k. Oklevéltár. 1 oki. 191. old. 2 Tatárjárás emlékezete. Budapest. 1981. 142. old. 3 Építészet az Alföldön. Szerk. Nóvák László. Nagykőrös. 1989. Balanyi Béla: Nagykőrös középkori falvai és építményei. I. köt. 57—78. old. 4 Corpus Juris Hunghrici (a továbbiakban С. J. H.) 1486. XLIII. te. 5 A 6. tétel alatti a továbiakban: t. a.) 66. old. 6 A 6. t. a. mű 30—31 old. 7 Szilády Áron—Szilágyi Sándor: Okmánytár a hódoltság történetéből Magyarországon Nagykőrös, Cegléd, Dömsöd, Szeged, Halas levéltáraiból I—II. köt. I. köt. 209. old. Vegyesköltségek. Nazúr bék boroshordók felvitelekor Nagy Miklósnak adtam 10 d. — 183. old. Szolnoki vitézeknek vettem bort 1 ft. 61 d. Bort vettem töröknek 22 d. — 414. old. A szolnoki Muszlimagának vett bort pótoltuk meg Szívós Márton urunknak 1 ft. 15 d. 529