Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Selmeczi Kovács Attila: A tök termesztése Magyarországon

A 16. század jeles olasz botanikusa, MATTHIOLUS szerint ez a növény Indiából (azaz Amerikából) származik, és más távoli vidékről hozták el, de már régóta megterem az itáliai földben. Magja édes és kellemes ízű, hasonlóképpen a húsa is, amit nyáron, fiatal és gyenge korában az olaszok vízben megfőznek, vajjal és sóval fogyasztják. Ha azt akarják, hogy a tök nagyra nőjön, a legközepéből kell a vetőmagot kiszedni. A magvakat szárítva szintén fogyasztják. Egy sajátos megjegyzést is tesz, amit később számos más — köztük hazai — botanikai munka is átvett. E szerint, ha menstruáló asszony hozzáér vagy a közelébe megy, megromlik a termés. A német botanikusokkal szemben Matthiolus a változatos újvilági tökfajtákat egységesen indiai tök (Cucurbita Indica, Indianincher Kürbs, olaszul zucche indiáné) névvel jelölte, ami a későbbi időben a legkedveltebb terminológia lett.

9 Ezen a néven két formai változatát mutatja be Franciaországból DALECAMPS, aki a gömbölyű, gerezdes formát a rotunda, a hosszúkás alakút longa jelzővel egészíti ki, mely utóbbira a Fuchstól származó Cucumis Turcicus megjelölést is használja. Egyben utal fogyasztásának meglehetősen elterjedt gyakorlatára, mely a földművelő nép körében régóta ismeretes, hasonlóan Hispániához és Itáliához.

10 Az újvilági tök a 16. század végén Észak-Európában is teret hódított, elsősortban Hollandiában,

11 és minden bizonnyal még előbb megismerkedtek vele Közép-Európa területén is. Ez azért látszik valószínűnek, mert Matthiolus 1554től egy évtizeden át Habsburg Ferdinánd főherceg udvari orvosaként Prágában tartózkodott, és fejedelmi pártfogója révén igyekezett megszerezni botanikuskertjébe minden különleges növény magját, termését.

12 A tök a következő évszázadban Európa-szerte közismertté vált, és különösen a szegény néprétegek számára fontos kiegészítő élelmiszert jelentett. E mellett hamarosan az állatok takarmányozásában is mind kiterjedtebb hasznát vették. Térhódításának 17—18. századi időszaka a kukoricával mutat hasonlóságot, időben jelentősen megelőzve a napraforgót.

13 MAGYARORSZÁGI MEGHONOSODÁSA A szláv eredetű tök szavunkat a középkorban a lopótökfélékre használták. Az 1405 körüli időből származó Schlägli szójegyzékben ugyan „Cucurbita: tűk" formában fordul elő,

14 azonban ez nem a mai értelemben használt Cucurbita növényfajt jelölte. Ugyanis az Európában és Egyiptomban őshonos Lagenaria siceraria fajt az ókori római természettudósok (Theophrastus, Plinius) a latin Cucurbita szóval jelölték, amit a későbbi kertészkönyvek ennek a tökfajnak tartották fenn, ezért eleinte az újvilági tököt változatos megnevezéssel illették. A 16. század végén azonban már — Matthiolus nyomán — teljesen összemosó9 MATTHIOLUS, P. A. 1586. 293. Itáliai ismeretére utal még DURANTE, Castore 1609. 296. 10 DALECAMPS, Jacques 1586. 614—618. 11 SZINSZKAJA, E. N. 1969. 374. Erre utal TABERNAEMONTANUS, J. T. 1613. 189—190. is. 12 RAPAICS, Raymund 1932. 225. 13 REINHARDT, Ludwig 1911. 346.; BALASSA Iván 1960. 36—38. 14 MOLNÁR Nándor 1961. 31.; PÉNTEK János 1984. 34. 517