Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Szilágyi Miklós: Az aratógépek az alföldi paraszt gazdaságokban
nok megyei szórványos aratógép-vásárlási adatok ezért inkább a jász és kun területeken kívüli megyerészre vonatkozhatnak, 22 s talán még az 1889-es szajoli aratógépverseny sem elsősorban a nagykunsági birtokosokat inspirálta a gépesítésre. 23 1891-ben tűnt fel először a kisújszállási újságban az aratógép reklámja: a budapesti Schlick-féle vasöntöde és gépgyár hosszú hirdetése a különböző mezőgazdasági gépek és eszközök között az amerikai kévekötő és marokrakó aratógépet, s a fűkaszáló gépet is felsorolta. 24 A kínálat természetesen nem jelenti az azonnali terjedést, évekig azonban ennek az alkalmi reklámnak sincs folytatása. Az 1898. nyári túrkevei aratógépversenyt — melyet Kenéz Zoltán (nyilván középbirtokos és bérlő) szervezett — több kisújszállási gazda is megtekintette, de még ezt az eseményt sem kísérte a helyi újságban komolyabb reklám-kampány ; megelégedtek a hír szűkszavú közlésével. 25 A túrkevei aratógépverseny — mely kapcsolatba hozható az 1897—1898-as aratószrájkokkal, amikor valóságos versenyfutás indult az aratás gépesítésére 26 — Túrkevén figyelemre méltó eredményt is hozott. A Túrkevei Gazdasági Egyesület egy kérdőíves felmérésre azt jelentette, hogy 1898-ban a szövetkezett gazdaközönség 8 MacCormick aratógépet vásárolt, s ezekkel — napi 10 korona vagy holdanként 2 korona használati díj fejében — rendszeresen arattak. 1895 óta volt ugyan Túrkevén — ezt is a jelentés tartalmazza — 8—10 marokrakó aratógép a nagyobb birtokosok tulajdonában (ez itt csak néhány száz holdas birtokosokat jelenthet!), de ezekkel csak kényszerből, a szocialista mozgolódások miatt időlegesen jelentkező munkaerőhiány miatt arattak, egyébként használaton kívül álltak. 27 Kisújszálláson még a következő néhány évben is csak a kínálat formájában találtam aratógépre. 1899-ben a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára ajánlotta — más mezőgazdasági eszközökkel és gépekkel együtt — a „Millennium" kaszáló- és aratógépeket. 28 1902-ben a Cormick chicagói aratógépgyár tett közzé rajzos reklámhirdetést, ajánlván a kévekötő aratógépet (hozzá külön kévekötő fonalat), a „Daisy" típusú marokrakó aratógépet és a fűkaszáló gépet, melyeket Gutfreund Mór helybeli képviselőjük útján lehetett beszerezni. 29 1907-ben kezdődött Kisújszálláson az aratógépek kampányszerű népszerűsítése, reklámozása. Nyilvánvaló összefüggésben azzal, hogy az 1905—1906-os aratósztrájk-mozgalmak hatására országszerte komoly érdeklődés nyilvánult meg ekkortájt az aratás gépesítése iránt, 30 s az aratógép-import is ezekben az években növekedett meg ugrásszerűen. 31 Előbb az amerikai „The Johnston Harvester" cég hirdetett 8—10 napos téli tanfolyamot a különböző aratószerkezetek kezelésének megismertetésére. A Polgári és Gazdakörben tízes csoportokban vehettek részt a gazdák, az első héten a fűkaszálót és a marokrakót, a második héten a kévekötő aratógépet bemutató foglalkozásokon. A tanfolyamot élénk 22 L. pl. BARBARITS Lajos, 1979. 442. adatát egy 1880-ban a földbirtokosok munkaerő-gondjairól megrendezett ankétról, ahol is a Jász-Nagykun-Szolnok megyei küldött arról szólt, hogy a megyében sokan vettek aratógépet, de nem használják, mert a munkások nem akarnak a géphez szerződni. 23 Vö.: BARBARITS Lajos, 1974. 442. 24 K, I (1891. júl. 19.) 29. sz. 4. 25 KéV, VI. (1898. júl. 3.) 27. sz. 3. 26 BARBARITS Lajos, 1979. 454. 27 BARBARITS Lajos, 1974. 433. 28 KéV, VII. (1899. júl. 2.) 27. sz. 4. 29 KéV, X. (1902. márc. 2.) 9. sz. 4. 30 Vö.: BARBARITS Lajos, 1979. 457. skk; VIRÁGH Ferenc, 1978. 122. 31 BARBARITS Lajos, 1972. 451, 454. 483
