Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

P. Madar Ilona: Gazdasági eszközök az abonyi Falumúzeumban

ben lévő zsákos géppel. A járgányos cséplőgépet miután kikerült a cséplésből — szecskavágó hajtására hasznosították. 3 Magtisztítás. A nyomtatott, valamint a járgányos és tüzes géppel nyert sze­mesgabona tisztításra szorult. A „nyomtatásos világban" asszonyok rostálták a kiszelelt gabonaszemet. 4 Ezt a nehéz, és kevéssé termelékeny munkát igyekez­tek könnyebbé és gyorsabbá tenni. Sokféle rostáló géppel kísérleteztek Abony­ban több-kevesebb sikerrel. Az időskorúak Fitos Józsefre emlékeznek, aki ta­nyáról tanyára járt rostáló szerkezetével. A rostáló gépet egy ló húzta, ahova hívták, oda bement. A szórórosták, konkoly választók, triőr ök elterjedése a piacra való termeléssel lehetett kapcsolatban. Sorhúzó. A kukoricaszemek csutkáról való eltávolítása, morzsolása céljára nagyon sok kézi és gépi eszközt alkottaik, alkalmaztak. Kézbeli eszköz a szurkáló, ez egy fanyelébe tüskésen illeszkedő, 20—25 cm hosszú, háromszög keresztmetszetű, hegyes végű eszköz. A szurkálót két-három helyen végigfúrták a cső palástján, a szemsorok között. Amit a szurkáló elért az lepattogott, a többiek meglazultak, könnyen fejthetővé váltak. A mintegy 25—-27 cm hosszú, 2,5 cm széles, 10 mm­nyi vastag vaslemeznek középen kicsipkézték a széleit. Ezt kihajlították, a vé­geit pedig az ellenkező síkján visszahajtották. Kézfejre húzva alkalmazták. A csipkézett szélt beleakasztották a kukoricacső szemsorába, megtörtek és le­váltak a szemek. Egy-egy gyalogszék végébe is szereltek vaslapot, fejtőlapot. Ráültek a székre, beleakasztották a cső szemeit a vaslapba, megtörték, és lehull­tak a szemek. Többféle változat van a fejtőszékek között. Olyan nagyméretű karólábakon álló kukoricafejtő gyalogszék is van, amelynek egyik felébe függőleges irány­ban keskeny falapot véstek, s annak felső végétől a szék lapjának széléig egy másikat. A ferdén álló lap külső síkjára vastuskókat vertek, abba akasztják bele a kukoricacső szemsorait (3. kép). Ezeken kívül sokféle gyárban készült kukoricafejtő szerkezet van. Nagy­részt öntött vasból készültek. Utána szerelték fatuskóra, esetleg szétálló karó­lábakra. Az abonyi Falumúzeum tárgyai között — az egyik legfigyelemreméltóbb 3 Ennek egy példánya az abonyi Falumúzeumban napjainkban is megszemlélhető. 4 B. Szabó István (sz. é. 1898) közlése. 461

Next

/
Oldalképek
Tartalom