Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Balassa Iván: Az ásó és a vele végzett munka Magyarországon

ban mégis biztosnak* látszik, hogy a vas drágasága miatt sokáig faragtak teljesen fa ásókat, mert ezt legtöbben maguk el tudták készíteni. Ezekre később mindig lehetett a kováccsal vaspapucsot veretni.

39 A vaspapucsos ásók Ezeknek nyelét és lapját egyetlen fából faragták ki, lehetőleg tölgyfából és alsó peremére különböző módokon vasat erősítettek, mert ennek segélyével nemcsak könnyebben ment a munka, hanem a szerszám élettartama is megnövekedett. Feltételezhetően vas szélesebb körű alkalmazása idejében helyenként ez is feltünedezett, az sem valószínűtlen, hogy Európában a kelták honosították meg az időszámításunk előtti évszázadokban, de ezt a kérdést még közelebbről meg kell vizsgálni.

40 A vaspapucsos ásó azok közé a szerszámok közé tartozik, melyek két évezreden keresztül egészen századunk elejéig szolgálták az ember munkáját. A római kori Britaniában háromféle ásót ismertek és használtak. Az egyiket teljesen fából készítették, a másik vas lapját hosszú nyélre erősítették, de valamennyi közül a harmadik lehetett a legelterjedtebb: a vaspapucsos faásó.

41 Ezt a megállapítást további kutatások követték és ezek során igazolódott, hogy a Római Birodalom más vidékeiről is ki lehet mutatni ásópapucsokat. Többek között az egykori Germaniából, Galliából és Itáliából (pl. Pompeiből) közöltek már ilyeneket.

42 Ennek az eszköznek széles körű elterjedését az is bizonyítja, hogy ilyen vasalást Palesztinában is feltártak a római korszak elejéről.

43 Mindez azonban nem jelenti azt, hogy e munkaeszköz elterjesztését a rómaiakhoz kívánom kötni, hiszen sokfele máshol is fel lehet fedezni, ahol a vasat rendszeresen használták és földműveléssel foglalkoztak. Elegendő ezzel kapcsolatban arra hivatkozni, hogy Távol-Keleten (Kína, Japán, Korea) már időszámításunk előtt a 4. századtól rendelkezünk adatokkal, sőt jelentőségét mi sem mutatja jobban, hogy később olyan ceremoniális eszköz lett belőle, melyet az uralkodó használt az év első hónapjában.

44 E szerszám messzire terjedő történeti és récens előfordulásait fentieken túl is lehet követni a publikációk alapján.

45 A Kárpát-medencében jól datált és hiteles ásatásokból származó római kori ásó vasalást nem találunk.

46 Bár egyes múzeumok ilyen szórvány leleteket római koriként leltároztak, formájukat tekintve ezeket inkább középkorinak lehet tartani. A Dáciában végzett alapos felmérések sem hozták az ásópapucs nyomát, ugyanakkor, amikor néhány kapát ki tudtak mutatni.

47 1964-ben Szabadszálláson (Bács-Kiskun m.) egy magányos férfisírban egy ásópapucsot és egy irtókapát tárt fel H. TÖTH Elvira, melyet az ugyanebben a sírban talált üveg39 A vaspapucs régészeti-néprajzi szakkifejezés, melyet az eredeti történeti források és a nyelvjárások sohasem használnak. 40 MANNING, W. H. 1970. 21. 41 CORDER, Ph. 1943. 224—231. 43 AVITSUR, S. 1965. 45. és 10. ábra. 42 AVITSUR, S. 1965. 45. és 10. ábra. 44 JIRO IINUMA, 1969. 105—111. 45 WERTH, E. 1954. 129—131 ; KRAMER, F. L. 1966. 68—70. 46 KECSKÉS Péter—PETŐ Mária, 1974. 142. 47 GLÖDARIU, L—IAROSLAVSCHI, E. 1979. passim. 429