Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

S. Lackovits Emőke: Gazdasági naplótöredék a háromszéki Esztelneken

járó föld mellett évente egy cedeíét, egy harisnyát, egy rövid bőr bundát, egy sapkát kapott.

15 Az alkalmazottak létszáma általában 3—5 körül mozgott. Voltak esztendők, amikor mindössze egy bérest, egy kocsist, egy szolgálót alkalmaztak, viszont voltak olyan évek is, amikor 2—3 bérest, többnyire egy kocsist (bár akadt két kocsis is egy esztendőben) és két-három szolgálót foglalkoztattak. Természetesen általános és messzemenő következtetés nem vonható le ezekből az adatokból, mert a napló nem teljes, az általa felölelt időpont túlságosan rövid. A gazdaságra és a gazdálkodásra vonatkozó feljegyzések között különös fi15 1855—1879 között Erdélyben a pénz vásárló értéke a következőképpen alakult, a a forgalomban lévő Ft-értékben KÓS Károly kimutatása szerint: derékalj : 7—10 Ft párna: 1,5—2 Ft párnahaj: 2—3 Ft selyempaplan: 7—14 Ft agyi lepedő: 1—2 Ft ágyterítő: 7—11 Ft kék rokolya előruhával (köténnyel) : 18—20 Ft selyemkeszkenő: 15—23 Ft ujjas (kabát, derékig érő) : 5—15 Ft szőttes szoknya: 9—13 Ft rokolya: 3—5 Ft nyakra való kendő: 2 Ft kürti: 20 Ft abrosz: 2—7 Ft bunda: 30—50 Ft zeke, condra: 5—9 Ft festett láda: 5—7 Ft asztal: 5—10 Ft kanapé, székek: 10—16 Ft vászon: 12—20 xr/sing (minőségtől függően) tehén: 80—100 Ft ökör: 120 Ft juh:12 Ft disznó malacokkal: 16—30 Ft L. KÓS Károly: Népi írott források a székelység anyagi kultúrájának múltjához. Ethn. 1981. 477. A ceglédi Farkas István 1860—1870-ben írott számadáskönyvében részletes árjegyzék olvasható a kiadásokat végignézve. Pl. itt 1 pár férficsizma: 8 Ft 50 kr gyermekcsizma fejelése: 4 Ft szoknya: 9 Ft gyermekkalap: 1 Ft tövisborona: 3 Ft szolgáló egész bére: 52 Ft béres egész bére (egész = egy évi) : 53 Ft 70 kr nagy vasfazék: 2 Ft selyemkendő: 2 Ft 10 kr szolgálónak bakancs: 3 Ft 50 kr nagy sütőteknő: 3 Ft 30 kr kisgyermeknek szoknya, bakancs: 4 Ft 50 kr Vö. KOCSIS Gyula: Farkas István ceglédi gazda kéziratos számadáskönyve. In: Documentatio Ethnographica. Szerk.: Filep Antal—Égető Melinda: Történeti-néprajzi források a 18—19. századból. Bp. 1989. 182—202. 1839—1870 között a túrkevei KUN Sándor feljegyzéseiben is szerepel a szolgák és szolgálók bére. Itt ők is gabonát (búza + árpa), pénzt és ruhaneműt, valamint lábbeli javíttatást kaptak. Esetenként azonban élelmiszer, élő állat és földhasználat is kiegészítette járandóságukat. L. BELLON Tibor: Paraszti feljegyzések agrárnéprajzi tanulságai. In: Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 20. évfordulójára. Túrkeve, 1971. 175—176. 416